Kötött pálya

vasút, városi közlekedés, út, térkép, utazás - erminavet (Tevan Imre)

Magyar vasút ma

1 város, 1 villamos

Utazás Transzibériába

MD, a mi motorvonatunk

Vasutasok dolgoznak

Friss topikok

Naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

2007.11.02. 23:00 erminavet

Mit foglalt el először Magyarországból a Vörös Hadsereg?

Még a blog indulása előtt írtam Orbán Viktor beszédéről egy glosszát az Indexre, és mivel (térképbuziként) arra reagáltam, hogy a Fidesz-elnök az ország egészére egy alkalommal a Battonyától Nemesmedvesig fordulatot használta, a Kötött pályára is bekerült egy rövid ajánlóposzt.

 

Az írásban azt is megemlítettem, hogy nem is Battonya szabadult föl először, ahogy ezt a Kádár-rendszerben tanították, hiszen akkor Észak-Erdély az országhoz tartozott, vagyis Magyarország földjét a Székelyföldnél érték el az oroszok.


Egyik kedves olvasóm, M. József erre az alábbiakat írta:


Nem anyázás - pontosítás (Orbán Viktor kommunista)

Tisztelt Tevan úr!

Röviden reagálok cikkének azon megállapítására, hogy hazánk akkori földjére Székelyföldön lépett volna a Vörös Hadsereg. Ez ugyanis nem igaz. A magyar hadsereg minden hágót képes volt megtartani (azt hiszem összesen 12 000 fővel 8-14 szeres túlerő ellenében), így a szovjeteknek a Kárpátok egész vonulatát megkerülve kellett Temes-Bánság felől az Arad-Makó (Maros) vonalon áttörniük, ott is elég sokat birkóztak napokig-hetekig ide-oda tolva a frontvonalat. Székelyföldről a visszavonulást ezután a déli irányú támadás után tette meg a magyar hadsereg.

Az attitűd nem mindig elég a csipkelődéshez, annál inkább szánalmas, ha a vitriolba mártott tollhegy kicsorbul a tudatlanságon, ha a máson számon kért tudásnak csak a kínzó hiányát lehet látni az írásban.”


Hoppá, gondoltam, lehet, hogy rosszul emlékeztem? (A glossza írása előtt Nemesmedvesnek részletesen utánanéztem, Battonyának nem.) Először egy rendszerváltás utáni törikönyv meg a hozzávaló atlasz akadt a kezembe. Utóbbi egyik térképe mintha engem igazolt volna, de nem volt eléggé részletes. A könyvben viszont furcsa mód nem volt szó arról, hogy hol lépett az ország területére az ellenség.


Amikor egy kicsit több időm volt, keresgéltem a neten, majd felhívtam a korszak (had)történetének egyik legkiválóbb szaktekintélyét, Ungváry Krisztiánt is. Ő megerősítette, hogy helyesen írtam, a Székelyföldön lépett az akkori Magyar Királyság földjére a Vörös Hadsereg. De most nézzük inkább a téma másik kutatójának (a különben a nemesmedvesi hazugsággal is foglalkozó), Ravasz Istvánnak a munkáját.


Az 1944. augusztus 23-i román kiugrás utáni napokról van szó. Románia átállásával a két ország határa fronttá változik. Kisebb ellenségeskedések történnek a következő napokban az egyik oldalról a szovjet és román, a másik oldalról a német és a magyar csapatok között a Keleti-Kárpátokban, Marosvásárhely közelében (vagyis a magyar Észak-Erdély és a román Dél-Erdély között), igaz, Makónál, Mezőhegyesnél is. Ekkor azonban az országba behatoló egységeket még visszaverték.


Ravasz szerint: „Augusztus 26-án az összefüggő (...) front elérte, és átlépte Magyarország (akkori) határát. Ez az a nap, amit a magunk részéről a magyarországi harcok kezdeteként értékelünk. Ezen a napon egy harckocsikkal megerősített szovjet gyalogos kötelék Dormánfalva (Dãrmãnesti) irányából feljött az Úz-völgyében, és átlépte a magyar határt.”


Ez bizony Székelyföld, Csík vármegye, Kászonalcsíki járás.


A folytatást ugyancsak Ravasztól egy másik helyről idézem, mert ott tömörebben van leírva:


„27-én rövid, de heves harc után Sósmezőtől visszavonult a 24/1. erődszázad völgyzárába, az Ojtozi-szoros keleti bejáratához, miután a szovjet 23. harckocsihadtest betört a magyar 26/2. határportyázó-század és a német Abraham-csoport védelmébe az Ojtoz völgyének kiszélesedésében. A délelőtt elfoglalt Úzvölgy-telep közigazgatásilag nem volt önálló, ám a 17.15-re kiürített Sósmező igen. Ilyenformán Úzvölgy-telep volt az első település és Sósmező az első község, ami 1944-ben Magyarország akkori területén a szovjet csapatok birtokába került.”

Sósmező az Úztól délre található, természetesen szintén Székelyföld, Háromszék vármegye, Kézdi járás volt. Ma Poiana Sãratã, és már nem Kovászna (Covasna), hanem egy regáti megye, Bákó (Bacãu) területén fekszik.

Józsefnek abban van igazsága, hogy a hágókat valóban eredményesen védték, ellentámadások is voltak, de csak pár napig, semmiképp nem addig, hogy Battonya legyen az első elfoglalt település. (Ravasz szerint ott csak szeptember – tehát nem augusztus – 23-án lépték át a határt.) Azt sem árt tudni, hogy a szóban forgó helyeken a történelmi (és így a „bécsi döntési”) határ nem esett pontosan egybe a vízválasztóval, sokszor attól keletre haladt. Így a „hágók” védése azt jelentette, hogy bizonyos területeket már elfoglaltak az oroszok.

Ezek után ingerenciát érzek ugyan rá, de a blog házigazdájaként nem volna helyes, ha idézném József utolsó mondatát, azt, hogy „Az attitűd nem mindig elég a csipkelődéshez, annál inkább szánalmas, ha a vitriolba mártott tollhegy kicsorbul a tudatlanságon, ha a máson számon kért tudásnak csak a kínzó hiányát lehet látni az írásban.”

17 komment

Címkék: vélemény trianon térkép románia erdély gépmenet másodrész fedvény peage


A bejegyzés trackback címe:

http://kotottpalya.blog.hu/api/trackback/id/tr36216621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

exmv · http://catenary.extra.hu 2007.11.03. 09:20:29

"Az 1944. augusztus 23-i román kiugrás utáni napokról van szó."
Hoppá. Netán e dátum emlékére nevezték el a nevezetes mozdonygyárat?

(Hátulról az ötödik bekezdésből egy R hiányzik)

Yeto 2007.11.03. 09:35:07

Öööö izé, egyik félnek sem szeretném pártját fogni, de mivel az elmúlt időkben nagyipari történelemhamisítás folyt és folyik a mai napig, mindenkinek a maga érdeke szerint, szeretném tudni, hogy az itt felsorolt források közül az egyik mitől hitelesebb, mint a másik?

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2007.11.03. 10:06:05

Yeto!

Pontosan miről beszélsz? Ki az egyik fél? Kedves olvasóm nem hozott forrásokat, csak kijelentett dolgokat, gondolom emlékezetből. És alapvetően jól is emlékezett ("a hágókat sokáig tartottuk"), de rossz következtetést vont le, mert annyira azért nem tartottuk jól a hágókat, hogy az első elfoglalt település a Marosi síkon legyen. Az bizony a Székelyföldön volt a kutatók szerint.

ti

Mikka 2007.11.03. 10:53:54

gyoker szerzo,gyoker mentalitassal.
gratulalok, tovabbi sok sikert ezen a sekelyes ostoba palyan amit valasztottal magadnak.

Kepler 2007.11.03. 10:56:40

\"a blog házigazdájaként nem volna helyes, ha idézném József utolsó mondatát\"

akkor minek idézed?

KGyST · http://repules.tumblr.com 2007.11.03. 11:02:58

A hozzászólás akadémikus, senkit sem érdekel, hogy hol léptek pontosan magyar területre a szovjetek, a 20 éve elmúlt 40 évben Battonyán ünnepeltek. Szerintük úgy volt.

senkiSe 2007.11.03. 11:03:58

Mikka miért is? Ha nem tudsz egy értelmes mondatot leírni, ha nem tudsz cáfolni, akkor \"gyökér\" a szerző? Te meg szánalmas vagy...

DorKo · http://www.felsulooktatas.blog.hu 2007.11.03. 11:04:49

Olyan szép pedig az utolsó mondat! Én egyedül ezt értékelem...

SevenDeadlySins 2007.11.03. 11:13:19

Mekka? ??!?!?!

A vitáról Stephen Colbert jutott eszembe:

"I've never been a fan of books. I don't trust them. They're all fact, no heart. I mean, they're elitist, telling us what is or isn't true, or what did or didn't happen. Who's Britannica to tell me the Panama Canal was built in 1914? If I want to say it was built in 1941,that's my right as an American! "

toni44 2007.11.03. 11:40:25

Hogy tört volna el mindkét lába minden muszkának mielőtt hazák földjére lépett!

Pista Bácsi 2007.12.01. 10:01:37

Az első magyarország területén lévő város, amit elfoglaltak a szovjetek, az Makó volt! Battonyánál csak benéztek, aztán mentek is ... "Az oroszok Dormánfalvánál lépték át a magyar határt .." Miért nem Levédiánál, az is legalább annyira magyar ...

krtek24 2007.12.19. 21:55:02

Nem mondta Orbán, hogy Battonyánál léptek be a szovjetek: kifejezetten azért használta a kifejezést, mert ezzel a kommunista retorikára akart utalni, ami meggyökeresedett egyesek tudatában azokban az években. Olvasni, szöveget értelmezni tudni kellene, pláne, ha valaki neki nem tetsző személyről kíván cikket írni...

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2007.12.19. 22:48:55

Kedves krtek24!

Szívemből szóltál.

"Olvasni, szöveget értelmezni tudni kellene, pláne, ha valaki neki nem tetsző személyről kíván cikket írni... "

Segítenél, hogy én hol állítottam olyat, hogy Orbán azt mondta, hogy Battonyánál jöttek?

Szerintem összekevered a két posztot. A második (ez) egyáltalán nem OV-ról szól, hanem egy olvasómról.

Az első posztban (cikkben) írtam a Fidesz-elnökről, aki Battonyától Nemesmedvesigezett. Namost, hogy miért, aligha tudjuk eldönteni, nem látunk a fejébe. Lehet, hogy neked van igazad, és a "kommunista retorikára akart utalni", gondolom úgy érted, egyet nem értően. De szerintem nagyon is elképzelhető, hogy ellenkezőleg, rá akart játszani erre, pont azokat akarta megszólítani, akik a Kádár-korra pozitívan emlékeznek, akiknek jól csengenek ezek a kifejezések.

Ha megnézed, hogy mostanában miket mond a Fidesz, számos olyan állítást találsz, amely szerint bizonyos dolgokat úgy kellene csinálni, ahogy a Kádár-rendszerben volt, nem úgy, ahogy a mostani kormány akarja. (Hangsúlyozom, ettől még lehet igaza ezekben a kérdésekben a Fidesznek!) Pl. egészségügy. Pl. vasút. Utóbbiról mindösze annyi szerepel a Fidesz új programjában, hogy állami tulajdonban kell tartani, és akkor jó lesz. Furcsa, eddig állami tulajdonban volt/van, ezek szerint most jó?

ti

timarg · http://sas2.elte.hu/tg 2008.01.05. 10:05:40

Gyerekek, ez a Székelyföld-Battonya vita nem arról szól, hogy jól tartottuk-e a hágókat. 40 évig az fel sem merülhetett, hogy Székelyföldön érte el a magyar határt a szovjet hadsereg, hiszen az azt jelentette, hogy a magyar határ a Székelyföldön van. Ezt akarták a tudatunkból kiirtani.

A trianoni országterületen tényleg Battonya volt az első - ámbár éppen Ungváry egyik könyvéből (A magyar honvédség a második vh-ban) az is kiderül, hogy román (nem szovjet!) századerejű rajtaütések aug 23 után is voltak a Battonya környéki határszakaszon, ahol a trianoni és a bécsi döntés utáni határ egybeesett. Persze ezek a szept 5-i magyar támadás után megszűntek, akkor a front ideiglenesen 30-50 kilométerre keletebbre került.

Ungváryt, Ravaszt kéretik akkor kritizálni, ha végigolvastuk, láttuk, hogy milyen nagy mélységig támaszkodtak a korábbi, sokszor elfogult forrásokra, és milyen koherens eredményre jutottak elemzésükkel. Ráadásul szövegeik sokkal olvashatóbbak mint a korábbi források.

rozsavirag 2008.06.20. 11:45:36

Elment egy vonat az ország egyik keleti indóházához, magyarok üdvözölték a címeres mozdonyt és örültek és sírtak, pedig egy népszavazással a picinek maradt Magyarország lakosai megtagadták őket. Lehet, hogy az őshazában nem is magyarok laknak?