De azért előtte terven felül felújították 420 millió forintért.

Tegnap új sorozatunk első részében bemutattuk úgy általánosságban a Szabó "kedvenc filmem a biciklitolvajok" Pál volt rendes és ügyvezető közlek. min. egymondatos, egy záhonyi protokollvonatozás közben elejtett iránymutatása nyomán szétbarmolt 2009-es vasúti menetrendet úgy általánosságban. Valamint konkrétan Békéscsaba délelőtti megközelíthetetlenségét. Ma az oroszlányi vonallal folytatjuk.

És most már tényleg hagynám is a postás Szabót, hiszen tegnaptól már (és még) nem tölt be fontos közéleti tisztséget, halott kádert meg minek rugdosni, de a nem túl jelentős oroszlányi vonal külön is kötődik a szociálista kormány exminiszteréhez.

Pál ugyanis nemcsak egyszer vonatozott gyelegácija élén. (Tudniillik Záhonyba, amikor is elvtársi szeszélye arra az ötletre ragadtatta, hogy ahány kilométerrel többet tesz meg egy új vonat 2009-ben a fejleszteni szándékozott Dunántúlon, annyival kevesebb km-t tegyen meg egy [vagy több] másik vonat a keleti országrészben, tönkretéve ezzel az ott már sikeres ütemes menetrendi rendszert.) Hanem kétszer.

Az anekdota szerint ez a másik út éppen a kies (volt) szocialista városba vezetett. A mozdonyvezető mellett döcögve (és a derék vasutas segítségével) két alapigazságot tapasztalt meg mondott politikus. Hogy szar a pálya és hogy kevés az utas.

Tulajdonképpen mindkettő igaz. Csakhogy van azért sokkal jelentősebb vonal, mondjuk a közelben a nagyságrendekkel több utast szállító balatoni fővonal, amelynek rendbehozatala sokkal fontosabb lenne (talán most majd hozzákezdenek). Másrészt az alacsony utasszám éppen alapos növekedésnek indult a miniszteri látogatást megelőző pár évben, mert jó, sűrű, a fővonalhoz Tatabányán csatlakozó ütemes menetrendet vezettek be rajta. Igen, pont olyat, amilyet most éppen a Szabó-szabály miatt nem lehet megcsinálni rendesen a Dunántúlon, és amilyet ugyanezen ukáz miatt elrontanak keleten is.

Ezek a tények - gondolom - át se jutottak Szabó homlokcsontján, ő energikus uralkodóhoz méltón intézkedett. Mindkét problémát orvosolni kell, szólt az áhítattal figyelő alattvalókhoz, a vonalat ripsz-ropsz fel kell javítani, a vonatokat pedig ritkítani kell! Legalábbis így mesélik.

Én tudom, hogy vannak most olyan olvasók, akik azt gondolják, hogy a 21. században nem így kéne eldönteni a szűkös források elköltetését, és nem így kellene menetrendet tervezni, de hát ők nem voltak miniszterek, így akaratuk nem vált szinte a kimondott szó puszta erejével valósággá.

Az évekig, évtizedekig felújításra váró egyéb MÁV-vonalakkal szemben a 12-es vasúti mellékvonal legrosszabb szakaszának felújítása - néhány hónappal a miniszteri utazás után - már be is fejeződött! A nemzeti vasútvállalat szóvivője néhány napja örömmel tájékoztatta erről a nemzeti hírügynökséget. Mégpedig az adott menetrendhez tökéletesen elegendő (hogy a tatabányai fővonali csatlakozástól a fővonali csatlakozásig meg tudjon tenni egy oda-vissza menetet a szerelvény) 60 km/h-s sebesség helyett egyenesen 80 km/h-ra építették ki a Tatabánya-Környe szakaszt. A projekt ára 420 millió forint volt. De az csak a kisebbik baj, hogy ezt a summát el lehetett volna költeni hatékonyabb célokra is, hiszen több is vész nap mint nap a mohácsi vasúton.

A nagyobb baj, hogy Szabó másik kívánsága is teljesül. A jelenlegi, órás ütemes, a délutáni csúcsban félórásra dúsított vonatsűrűség helyett december 14-től csak kétóránként, csúcsban óránként indulnak majd a szerelvények. Ma például az egyik irányba 20, a másikba 21 vonat ment, jövőre egy hétköznap csak 14 pár vonat lesz. Ráadásul a most még működő komáromi csatlakozást is elbukja a vonatok egy része.

Vagyis durván elbánt az oroszlányi vonallal Szabó miniszter. Azért az új menetrendet bemutató tájékoztatón rákérdeztünk, hogy mennyit nőtt az utasszám ezen a vonalon. Az ütemes menetrend bevezetése előtti 209 százalékára, válaszolták a MÁV Start illetékesei.

Tetszik érteni? Miközben a legtöbb nem ütemes vonalon egyre kevesebb az utas (drasztikus áremelés, épülő autópályák, a gépkocsihasználat terjedése, némely vonalon autóbuszos konkurencia erősödése), miközben a kiváló, kínálati, ütemes menetrenddel nagy eredmény, ha néhány százalékos növekedés érhető el, van egy vonalacska, igaz, apró, kis forgalmú, ahol több mint kétszeresére nőtt az utasszám két év alatt! De nem kell félni, a tendencia alaposan megfordul jövőre. Viszont a ritkán járó, üres szerelvények legalább nyolcvannal száguldanak majd.

Sorozatunk első része:
Tönkretették a magyar vasutat - Visszásságok vasutunk világából 1.