Kötött pálya

vasút, városi közlekedés, út, térkép, utazás - erminavet (Tevan Imre)

Magyar vasút ma

1 város, 1 villamos

Utazás Transzibériába

MD, a mi motorvonatunk

Vasutasok dolgoznak

Friss topikok

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

2009.03.22. 20:00 erminavet

Bő két hét múlva már vasúton utazhatunk a szentendrei skanzenben (vagy -ban, de sajnos nem -be vagy -ba!)

Csütörtökön a HÉV végállomásáig saját lábán, onnan közúton érkezik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba egy Ganz motorkocsi, hogy április 8-tól a skanzenben addigra elkészülő vasútvonalon szállíthassa a látogatókat.

Megszokhattuk már sajnos, hogy az igazi vasútról szinte csak rosszat hallunk, ha új megálló létesül például, akkor az múzeumhoz kapcsolódik. Mint ahogy most meg egy egész új vasútvonal, sőt, kis túlzással egy kis hálózat épül egy múzeumban. Egészen pontosan a szentendrei skanzenben.

Koncepció

Állítólag a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (ez a hivatalos név) főnökének volt vasutas őse (erről persze rögtön eszembe jutott, hogy Szerbiában állítólag azért építették újjá a legnyomorúságosabb háborús években a Mokra-Gora-i kisvasutat, mert a vasút elnöke odavalósi, még filmet is csinált a kisvonatról Kusturica), ezért a nagy buzgalom.

Nem tudom, ez igaz-e, de én akkor is örülők a vasútnak, sőt, jó ötletnek tartom (és nemcsak azért, mert kilenctized részben a holland meg skót adófizetők finanszírozzák). A skanzen is alaposan alá tudja támasztani, miért jó a saját vasút. Bereczki Ibolya főigazgató-helyettes a vasútépítést bemutató sajtótájékoztatón néhány hete három funkciót említett.

Tevan Imre: IMG 2952

Sághegyi, Sári, Bereczki

A nagyjából száz évvel ezelőtti településeket bemutató múzeum alapfunkciójába is beleillik a vasút, hiszen a 20. század első évtizedeiben igencsak hozzátartoztak a magyar vidék képéhez az olyan mellékvonalak (akkoriban ezeket nevezték HÉV-eknek), amilyet a most készülő vasútvonal imitál.

Éppen ezért a vasút HÉV-szerűen készül, kis sugarú ívekkel (a legszűkebb kanyar 90 méteres sugarú), normál nyomtávú, adhéziós (nem fogaskerekű) vonalon igen nagynak számító, maximum 34 ezrelékes emelkedőkkel. Amennyire a mai szabályok engedik, maga az építés se a legkorszerűbb technológiával történik, ha persze nem is egészen autentikussal. De erről majd később.

A bemutatófunkción kívül egy remélhetőleg látogatóvonzó attrakció is a vonat, a mai pesti gyerek úgy is fölnőhet, hogy esetleg sosem ül vonaton, pláne nem vicinálison, az itt közlekedő BCy mot Ganz-motorvonaton meg biztos nem.

Végül a harmadik funkció a praktikumé, az elég kiterjedt, 60 hektáros skanzen területén a vonattal lehet majd közlekedniük a látogatóknak meg akár a dolgozóknak.

Anyagiak

A múzeum vezetői úgy vélik, a vasút kitermeli majd saját fenntartási költségeit. Napijegyet árulnak majd, a tervek szerint felnőtteknek a bejáratnál 400, a motorkocsin 500 forintért, és lesz kedvezményes jegy is.

Na persze a beruházáshoz támogatás kell. Ez jelen esetben EU-s pénz, a skanzen a közép-magyarországi operatív programnál pályázott egy négyelemű, 2010-ig tartó projektre, amelynek teljes összege 2,2 milliárd forint, és ebből mindössze 200 millió a hazai önrész.

Az MTI kérdésére azt is megtudhattuk, hogy se ezt, se a szabadtéri néprajzi másik futó - múzeumpedagógiai - projektjét nem fenyegette az a veszély, hogy elveszik a támogatást, mint sok más programét, mivel a támogatási szerződést már aláírták, hiszen a szükséges feltételeket sikerült teljesíteni.

A négyelemű projekt összegének csaknem fele esik a két vasúti fejlesztésre. Hatvanmillióba kerül a motorvonat és felújítása, körülbelül félmilliárd a vasúthálózat megépítése és ugyanennyiért épül a másik vasúti beruházás, az új bejárati épület, amely a ma is szinte eredeti formájában álló mezőhegyesi állomás másolata lesz.

(A projekt másik fele a múzeulógiai műhely illetve a Palócföldi tájegység, hivatalos nevén az észak-magyarországi falu létrehozása, amely az összesen tucatnyi tervezett tájegység közül a nyolcadikként nyílik majd meg a tervek szerint jövőre.)

Mezőhegyes, Mezőhegyes állomás

A skanzen tehát annyira becsben tartja a vasutat, hogy a április 1-én adják majd át az új fogadóépületet, amely egy vasútállomás. (A látogatók egy héttel később kezdhetik használni, hiszen akkor nyit a most még téli álmot alvó múzeum, akkor indul a vasúti közlekedés is.)

Mezőhegyesen, ebben az építészetileg páratlan, egységes, a II. József idején alapított kincstári ménesbirtoknak köszönhetően kiépült csanádi (ma Békés megyei), vasutas hagyományait is ápoló kisvárosban, ha az állomás épülete felé tartunk, a hátunk mögött van a település, amikor kimegyünk a másik oldalon a vágányokhoz, előttünk, a síneken túl leginkább csak földeket látunk.

Tevan Imre: IMG 2948

Az intézmény koncepciójának megfelelően (áttelepített, eredeti vagy azzal azonos épületeket mutatnak be, de vállaltan múzeumi módon, ahol egymás mellett állnak a valóságban egymástól száz kilométerekre és évtizedekre létezett házak) a vasútállomás mintegy kifordítva tölti be a funkcióját.

Képek az igazi Mezőhegyesről

A skanzenben fordítva lesz. Kívülre, Szentendre felé néz majd a városi homlokzat, a múzeum felé pedig a sínfelöli oldal, hiszen itt lesznek majd a vágányok is.

De miért pont Mezőhegyes? A kérdés nagyon is helyénvaló. Egyrészt persze fontos a funkcionalitás, Mezőhegyes egy kétségkívül tipikusan vidéki, de forgalmas állomás, nemrég még kifejezetten nagy csomópontnak számított, ma is (még) négyfelé indulnak innen a vonatok (Békéscsaba, Újszeged, Orosháza, Battonya), így az állomás épülete (vasutasul a felvételi épület) elég nagy ahhoz, hogy ellássa a skanzen ide elgondolt funkcióit. (Pontosabban: majdnem. Jórészt eldugva kap egy földfelszín alatti kiegészítést az épület.)

Tevan Imre: skanzenmti3

Épül (mti)

Másrészt építészetileg is szerencsés a választás (mégiscsak egy épületeket bemutató múzeumról beszélünk), hiszen egy ma is szinte az eredeti állapotában álló, értékes, tipikus állomást másolnak át az Alföldről a Dunakanyarba.

ACSEV: a vidék fapados vasútja, az ős-HÉV

De mi az, hogy tipikus? Hát éppen ez az. A skanzen a régi vidéki, falusi Magyarországot mutatja be. Vagyis az egykori HÉV-ek világát. Erre pedig nem találhattak volna jobb példát az egykori ACSEV-nél, az Arad-Csanádi Egyesült Vasútnál, annak egyik állomásánál, mint amilyen Mezőhegyes. (Ez tehát a harmadszor)

Az ACSEV (pontosabban elődvállalatai, hiszen nem véletlen a rövidítésben az E) ugyanis nemcsak egy egyszerű HÉV volt, hanem a HÉV-ek őstípusa, a kevésbé szigorú paraméterek szerint, tehát olcsóbban építhető vasútvonalak kísérleti példánya. Ráadásul egy sikeres kísérlet, az ACSEV nyereségesen működött, így hozzájárult ahhoz, hogy az országban mindenhol megépüljenek ezek az olcsó (ha nem volna perverzen bornírt a vasútból jövő, majd metonímiaként a repülésre és sok másra alkalmazott kifejezést visszavetíteni a mából a vasútra, azt mondanám: fapados) vasútvonalak, hogy a fővanalaktól távol lévő vidékek is részesüljenek a vasút áldásaiból.

Negyedszer az ACSEV elöl járt a motorvonati közlekedés meghonosításában is. A rövidebb távolságú vagy kisebb forgalmú személyszállító vonatoknál (de például a nagysebességűeknél is) most is ez számít a korszerű tendenciának, jellemző, hogy a szerencsétlen MÁV-csoport jelenleg is csak apró lépésekkel közelít erre, amerre például az ACSEV a vasuti kor hajnalán elindult.

A motorvonatok ügye messzire vinne most, a skanzenvasút szempontjából elég, ha felidézzük, hogy az ACSEV idején a mellékvonalakon általában nehézkes üzemű (indulás előtt hosszas előkészítést igénylő, rendes sebességgel csak egy irányba haladni képes, stb.) gőzmozdonyok vontatták a vegyesvonatokat, vagyis olyan szerelvényeket, amelyek személy- és teherkocsikat is vittek. Így az állomásokon a tehervagonok időrabló rendezése (le- és fölcsatolása) miatt igencsak lassú és kényelmetlen volt az utazás.

Ehhez képest óriási előrelépés volt a kis, könnyen kezelhető, először benzines (!) majd dízel motorkocsik (majd pótkocsik hozzákapcsolásával motorvonatok) alkalmazása.

Ebben volt úttörő az ACSEV, így Mezőhegyes választása azért is szerencsés, mert Szentendrén is egy motorkocsi, mégpedig a Dél-Alföldhöz köthető ABy mot 422 (eredeti és visszaállítandó nevén BCy mot 422) közlekedik majd.

A 1932-ben a Ganzban készült, háromtengelyes, Jendrassik-féle dízelmotort kapó járműről néhány nap múlva lesz alkalmunk részletesebben is megemlékezni (mozdonyvezetőt egyébként már kerestünk itt rá), most legyen róla elég annyi, hogy gyönyörűen és korhűen állították helyre, kisebb változtatásoktól eltekintve, így például a mai igényeknek megfelelően mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik majd a szabadtéri múzeumban.

1435 mm, 2115 m, 34,3 kg/m

A skanzenben az is fölmerült, hogy egy keskeny nyomtávolságú vasútvonalat építenek, de aztán belátták, hogy a kisvonatok zöme gazdasági vasútként épült, a falvakat leginkább normál (1435 milliméter nyomközű) mellékvonalak, azaz HÉV-ek kötötték be a hálózatba.

Így hát Szentendrén épül Európa leghosszabb múzeumon belüli normál nyomtávolságú vasútvonala, tudtuk meg Sári Zsolt tudományos titkártól, aki a skanzenvasútprojekt vezetője is. Összesen öt megálló lesz, így a skanzen valamennyi tájegységét meg lehet majd közelíteni az ütemes menetrend szerint óránként járó motorkocsival.

A meredek emelkedőkön, szűk íveken kívül is lesz érdekessége a vonalnak, az egyik megálló egy kihúzó csonkavágányon kap majd helyet.

Részben a beruházás mai szemmel nem túl nagy méretei, részben a vasútvonalon meg nem közelíthető helyszín miatt, részben azért is, hogy maga az építkezés is valamilyen értelemben múzeumi, kézműves legyen, a vasútvonal létrehozására kiírt tendert megnyerő Colas Építő nem mai, hanem kisgépes, részben kézi technológiát alkalmaz, mondta Sághegyi Zsolt főépítésvezető.

A talpfákhoz és egymáshoz C-rendszerű, folyóméterenként 34,3 kilós sínszálakat csavaroznak. Ezek a ma már nem használatos sínek bontásból származnak, mégpedig részben éppen Szentes környékéről, vagyis ismerősök lehetnek az élete legutóbbi periódusában A-164 néven vasútüzemi járműként ott szolgáló BCy mot 422-nek. Hegesztést csak a váltóknál alkalmaznak (azok erősebb, 48 kg/m-es sínből készülnek), ez az egyik leglátványosabb munkafázisa a vasútépítésnek, ahogy az a képeken - más folyamatokkal együtt - látszik.

30 komment

Címkék: fotó programajánló alföld múzeum vasút építészet kisvasút munkagép ganz dunakanyar skanzenvasút


A bejegyzés trackback címe:

http://kotottpalya.blog.hu/api/trackback/id/tr38989135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Átokfajzat 2009.03.22. 22:35:01

Épüljön a skanzen. Szép, szép, és örüljünk neki.

De személy szerint jobban örülnék mondjuk az egyes villamosnak, itt, a Gigantikus Völgyhíd és a krumpliföldbe vájt alagutak országában.

vwxyz (törölt) 2009.03.22. 22:45:33

Le kellene már szokni arról a gondolkodásmódról, hogy az EU-s pénz ingyen van, ezért nyugodtan lehet szórni bármire.

Kaptunk egy esélyt, egy csomó pénzt, amit szabadon költhetünk azért, hogy egy kicsit felturbózzuk a gazdaságunkat, és így egy kicsit felzárkózzunk az EU-s szinthez. Ránk bízták, hogy mire költjük, mert nyilván mi tudjuk a legjobban, hogy hol van rá igazán szükség, hol lehet a leghatékonyabban felhasználni. Tévedtek.

bloggerman77 2009.03.22. 23:08:49

vwxyz:

az EU támogatások céltámogatások, tehát ha az EU arra adta a pénzt, hoigy egy muzeális intézményben fejlesszenek valamit, akkor azt a pénzt nem lehet gazdaságélénkítésre felhasználni.

bloggerman77 2009.03.22. 23:18:45

erminavet-nek.

a poszt jó, de van benne egy-két tévedés.

A legnagyobb, éppen az, hogy az ACSEV a HÉV-ek mintapéldáényaként van bemutatva, holott az ACSEv konkrétan nem HÉV-nek épült. AZ ACSEV valódi vasúttársaság volt, a HÉV-ek építését más törvény szabályozta.

A másik: a motorkocsis üzem bevezetését azért túlzás az ACSEV érdemeként feltüntetni, hisz a kisforgalmú, lassú, mozdonyok vontatta vegyesvonatok helyett a MÁV is kísérletezett gőzmotorkocsik (De Dion-Bouton rendszerűek) és motorpótló gőzmozdonyok (11-es sorozat, 22-es, későb 275-ös) üzembe állításával.

Az ACSEV-nél az jelentett újdonságot, hogy a robbanómotoros motorkocsikat állított üzembe. (Jórészt Sármezey Endre munkássága nyomán) Részben ezek a kísérletek alapján épitette ki a MÁV a szentesi "minta" motorgarázst, majd motorvonati üzemet vezetett be több mellékvonalon (BC motorkosikkal).

gábornok 2009.03.23. 01:00:44

Mezőhegyes vasútállomáson anno még Ferencjóska is járt, a rá az állomáson várakozó egyenruhásokról pedig helytörténeti fotók készültek.. A történelmi városmag bájosan hangulatos..
A Ganz-mellékkocsik még kicsivel '86 után is futottak a Kondoros-Kisszénás mellékcsatlakozó-viszonylatban.

gábornok 2009.03.23. 01:08:50

Egy -akár nem fűthető, de felújított- 375-ös mozdonyért a skanzenben megőrülnének ám a nyugatiak..
De remélhetőleg amúgy is lesz ott utalás a nem is távoli vasúttörténeti parkra..

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2009.03.23. 06:34:26

@bloggerman77:

Imho olyanokat próbálsz cáfolni, amiket nem írtam. Az ACSEV elődvállalatai nem a HÉV-törvény szerint épültek, nem is állítottam. A HÉV-ek őstípusai, előfutárai, prototípusai voltak, részben az általuk kikísérletezett megoldások alapján is születtek meg a HÉV-törvény előírásai.

A motorközlekedésben is elöl járt az ACSEV, ennyit mondtam, nem azt, hogy mindenki előtt, hogy kizárólag ők próbálkoztak ezzel. Azt hiszem azonban, a nagy MÁV-nál ezekben az időkben végig jóval kisebb volt a motoros vontatás aránya a személyszállításban, mint az ACSEV-nél.

ti

pharmacyli 2009.03.23. 07:05:05

Nagyon jó dolog ez. Ami a bírálatot illeti, Szentendrén van a HÉV állomásnál a Közlekedési Múzeum, a skanzenbeli vonatot a HÉV végállomásáról indítanám, esetleg lehetne egy városbeli járatot is üzemeltetni, mondjuk múzeum villamosokkal.... Így még jobb lenne, talán még több haszna lenne....

radix 2009.03.23. 07:28:47

@pharmacyli: ahhoz csak fél Szentendrét kellene lebontani

záporjózsi 2009.03.23. 08:35:19

Nézzétek meg az angliai Beamish múzeumot, ott van busz, villamos és vonat is. Meg egy város, egy munkás lakótelep, egy szénbánya stb.

@radix: Biztos vagy Te ebben? Mekkora a legnagyobb emelkedő?

tentike 2009.03.23. 08:37:32

Nem értek a vasutakhoz, csak fiús anyuka vagyok. Épp a hétvégén javasoltam apának, hogy húsvétkor vigyük a négyévesünket a skanzenbe. A motorkocsi csak egy óriási okkal több, hogy tényleg elmenjünk. Azért a vonatoskártyán majd utánanézek ennek a motorkocsi-típusnak...

Fricy · http://epitos.blog.hu 2009.03.23. 08:47:32

Én eddig azt hittem, hogy keskeny nyomtávú lesz a vasút. Korábban ugyanis ezt olvastam valahol. Ezért is csodálkoztam, hogyan kerül majd egy vonat a Nuygati irányából oda (még ha az utolsó métereket nem is saját lábán teszi meg). De így már világos.

vwxyz (törölt) 2009.03.23. 12:08:04

@bloggerman77: A célzott támogatások valójában meglehetősen tág keretek között használhatóak fel, nem úgy szólnak, hogy a pénzt egy Szent-tel kezdődő, és Endrére végződő település skanzenjének kötöttpályás közlekedésére kell fordítani.

Ezt a pénzt vasúti közlekedésre, infrastruktúra fejlesztésére, vidékfejlesztésre vagy valami hasonlóra adták, mindegyik esetben könnyen lehet értelmes célokat istalálni. Bármennyire tisztelem a vasút néhány tízezer megszállottjának érzéseit, ez így kidobott pénz, egy eltékozolt lehetőség.

Bruno 2009.03.23. 12:22:37

@vwxyz:

Szerintem egyáltalán nem elpazarolt pénz. Ugyanis nyilvánvaló, hogy bvételt generál (látogatószám növelés), ismertséget hoz (EU cél a helyi történelem, megóvása és bemutatása), munkahelyet teremt (nagyobb látogatószám, több alkalmazott), stb, stb..

MP 2009.03.23. 12:49:44

Király az ötlet. Az is jó lett volna ha anno nem szűnik meg minden ipari kisvasút.

Tischbein (törölt) 2009.03.23. 12:51:15

Nem az a kérdés, hogy a Skanzenben egy vasút bevételt generál-e és ismertséget hoz-e (nyilván igen), hanem az, hogy a ráfordítással arányos mértékben teszi-e. Vagyis ha már vasutat építgetünk eu-s pénzből, nem volna-e hatákonyabb a Vasúttörténeti Parkot továbbfejleszteni ahelyett, hogy tök nulláról elkezdünk valami sosemvoltat fejlesztgetni a Skanzenben. Persze az eu-s pénzek nem az ésszerűség alapján költődnek, hanem az erősebb kutya b.szik alapon.

Matiz · http://blog.trainmodeller.hu 2009.03.23. 14:23:21

Tischbein: tessék megnézni a vasúttörténeti park tulajdonosi körét.
Tessék megnézni a tehervonatokat húzó, építkezéseken dolgozó hadrafogható mozdonyokat - ahelyett, hogy a parkban lennének, pénzt keresnek. Nem keveset. A gond csak az, hogy nem a parkba folyik be a pénz, egy fillért nem látnak az ott levő mozdonyok, építmények ebből.
Ebbe a feneketlen kútba tömnél még több pénzt? Komolyan?
Ha vasutat szeretnél látni, NE menj a parkba, ott cirkuszt kapsz, nem vasutat.

Tischbein (törölt) 2009.03.23. 15:36:07

Matiz: oké, a konkrét (vasúti) helyzetet nem ismerem, nyilván igazad van. Csak az csípi a szememet, hogy szerintem nem érdemes ennyi pénzt ölni egy skanzenbeli vasútba -- pontosabban: ha már a skanzen "turisztikai vonzerejét" akarják növelni mindenáron, nem lehetne ezt valami kevésbé disneyland-es (és "skanzenesebb") dologgal tenni? Vagy még általánosabban: dől hozzánk az eu-s pénz, oszt mire költjük: körforgalmakra, térkő burkolatokra, skanzenben vasútra, bármire, ami a nem túl fantáziadús pályázóknak eszébe jut, de nagyon kétlem, hogy ezek a pénzek az ország kultúrája/gazdasága stb. szempontjából "jól vannak" elköltve, vagyis hogy valóban "profitábilis" beruházások lennének. Hmm?

vwxyz (törölt) 2009.03.23. 19:49:12

Az Index-címlapos blogban két nap után 18 komment jött össze, ennyi érdeklődést váltott ki a skanzenvasút.

Egy ilyen beruházásnak nem csak a kialakítása költséges, de az elkészült építmények fenntartása is viszi a pénzt. Ilyen érdeklődés mellett nemhogy a beruházás költségei nem fognak sosem megtérülni, de még az üzemeltetés költsége is nagyságrendileg meghaladja majd a bevételt, azaz tovább nő majd a projekt vesztesége.

Matiz · http://blog.trainmodeller.hu 2009.03.24. 10:29:38

vwxyz: nem a vasútmániások/vasútbarátok a célcsoport szerintem (mint ahogy a vasúttörténeti parkban sem), a célcsoport az oda látogató családok kisgyerekkel, a "zöld régi kisvonat régi síneken" nagyjából őket ejti majd feltétlen ámulatba, a gép köré kerített történet meg aztán végképp. De ők nem írnak ide, nem írnak fórumokba - ráadásul még kész sincsen. Én pl azért nem temetném a még el nem készült vasutat.

Tischbein (törölt) 2009.03.24. 13:22:42

Asszem vwxyz és én ugyanarról beszélünk, ami persze bizonyos értelemben offtopic egy vasútbuzi blogon: ha van egy házam, amely beázik, és a nagybácsi ajándékképpen hozzámvág egymillió forintot, akkor hülye vagyok, ha nem a tetőt javíttatom ki belőle, hanem mondjuk jacuzzira költöm (ami persze szintén emeli a házam "vonzerejét", csak az persze továbbra is beázik -- más kérdés, hogy az eu-s pályázatok többnyire jacuzzira vannak kiírva, magyarán "a pálya eleve afelé lejt", hogy a pénzt értelmetlenül költsük el).

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2009.03.25. 18:34:04

@vwxyz:

Azért a kommentek számából megbecsülni a vasút iránti érdeklődést enyhén szólva óriási demagógia. Nem vagy te politikus véletlenül? Tudod pl. hányan olvasták (pontosabban kattintották) ezt a posztot?

ti

smalladam 2009.03.30. 15:58:30

@vwxyz: miután van múzeológus a családomban, és magam is foglalkoztam ilyesmi témákkal, azt kell hogy mondjam, hogy rendkívül kártékony ostobaságokat írsz.

az hogy idegenforgalom, mint stratégiai ágazat, meg ilyenek,
múzeum, mint lehetséges bevételi forrás, önfenntartás, nyereség, stb. gondolom nem mond semmit.

sajnos a minisztériumokban ülő nagyokosok is hasonlóképp gondolkoznak.

ezért rohad a nyakunkba a magyar kulturális közintézmény-hálózat, mikor pénzt is termelhetne. sok pénzt.

vwxyz (törölt) 2009.03.30. 17:09:41

@erminavet: Nem vagyok politikus. Abból élek, hogy több pénzt veszek ki üzletekből (mások számára), mint amennyit (mások pénzéből) beleteszek. Nem is rosszul. Etnomúzeumba épített játékvasútra nem fektetnék be egy fillért sem.

@smalladam: A "lehetséges bevételi forrás", az maszlag. Láthatnék végre egy gazdaságossági számítást erről a projektről?

Kéretik a vasúti iránt érzett forró érzelmeket nem összekeverni a pénzügyi szempontokkal. És kéretik a közpénzt nem érzelmekre költeni, ha azok pénzügyileg nem megnyugtatóak.

Az Építész 2009.04.01. 08:46:30

@vwxyz:

"Kéretik a vasúti iránt érzett forró érzelmeket nem összekeverni a pénzügyi szempontokkal. És kéretik a közpénzt nem érzelmekre költeni, ha azok pénzügyileg nem megnyugtatóak."

Kéretik nem mindent gazdasági alapokra helyezni.

"Ilyen érdeklődés mellett nemhogy a beruházás költségei nem fognak sosem megtérülni"

Dejó, hogy látod a jövőt.
Ilyeneken való kötözködés, meg hogy spórolni kell, meg válság blabla. Ez duma. Nem ilyen volumenű EU pénzeken kellene síránkozni, hogy pazarlás. Sokkal nagyobb projektek értelmén kellene elgondolkozni. Továbbá akkor ne költs egészségügyre, ne költs személyszállításra, mert az soha nem lesz nyereséges. S kultúrára sem. Elvégre minek. Igazad van, ez a világ csak a pénzről szól. De engem, meg még sok embert gondolom, nem kizárólag csak ez érdekel. Mert leülök egy felújított parkba, nekem nem az jut eszembe, hogy na ez ennyi meg ennyibe került. Hanem az, hogy szép és ezzel is növeli az adott terület értékét és vissza fogok ide jönni. Persze ezt, ahogy láttam, nem kell figyelembe venni... S ha már közgazdászi vénádat villogtatod, akkor elemezd multikritériumos módszerrel a dolgot.

Ez nem személy szerint ellened szólt, hanem azoknak is, akik csak egy oldalt néznek. További szép napot!

vwxyz (törölt) 2009.04.05. 12:32:20

@Az Építész: "Kéretik nem mindent gazdasági alapokra helyezni."
Pedig beruházásokat érdemes.

"Nem ilyen volumenű EU pénzeken kellene síránkozni, hogy pazarlás. Sokkal nagyobb projektek értelmén kellene elgondolkozni."
Ezzel nem értek egyet. A Nagy Össznépi Herdálás tény, és az is, hogy ennél jelentősebb pénzek is elvesznek az értelmetlen, hatékonytalan, koncepciótlan döntések révén. Viszont az a rengeteg pazarlás a részösszegekből jön össze. És aki komolyan gondolja a pocsékolás visszaszorítását, annak minden egyes tétellel foglalkoznia kell. Persze akitől épp "el akarnak venni", (magyarul nem akarják mások pénzét ajándékba adni neki), az mindig visít, mert neki fáj. De ha körbenézel, láthatod, hogy "az annyi pénzt elszórnak, nekem miért ne jusson" típusú szemlélet hová vezet.

"S ha már közgazdászi vénádat villogtatod, akkor elemezd multikritériumos módszerrel a dolgot."
Olvass vissza!

Cellbuborék 2009.04.05. 20:45:31

Szerintem a Skanzen állomáson az egyik, nem használt vágányra kiállíthatnának egy 375-öst pár olajzöld, kéttengelyes mellékkocsival, egy 375-öst biztos tudnak hozzá keríteni, kocsinak meg megfelel az is, ha a belseje le van pusztulva.

Traktoros 2009.04.08. 14:25:26

@vwxyz: "Pedig beruházásokat érdemes."

Ezek szerint Te csak arra költenél, ami hasznot hoz? Ne cseréljük le közpénzből (mondjuk) a mentőautókat, mert azok nem hajtanak hasznot? Ne építsünk (mondjuk) körforgalmat egy veszélyes csomópont helyére, mert az nem termel semmit, csak úgy van, ráadásul még fenn is kell tartani? Ellenben építsünk EU-s pénzből plázát, mert oda az emberek mennek vásárolni és így termelődik az ÁFA, és az jó?

Vagy akkor mire költsünk, ami gazdasági szempontból jó az országnak? Vagy romboljuk le az összes múzeumot, és legyünk egy neo-kommunista, a múlttal semmit sem törődő, profitorientált betonország?

vwxyz (törölt) 2009.04.08. 18:16:30

@Traktoros: Hadd segítsek rajtad:
1. Ezeket a baromságokat te írtad.
2. Hogy én mit írtam, azt egy kis visszaolvasással kideríthetted volna.

Traktoros 2009.04.09. 13:11:17

@vwxyz:

Én csak azt írtam le, amit a hozzászólásaidból kikövetkeztettem (miután végigolvastam valamennyi kommentet, nem csak a tieidet). Épp csak kiemeltem egy kulcsfontosságú mondatodat, hogy megfogjam a szálat, ne veszítsük el a fonalat.

Tömören: nem biztos, hogy mindenki nagyon boldog lenne, és több embernek lenne jó, ha mindent csak és kizárólag gazdasági szempontból vizsgálunk meg, és ez irányítja a beruházásokat.
Egyébként meg ha már célzott támogatásról beszélünk Szentendre esetében, szerinted hogyan lehetett volna hatékonyabban befektetni muzeális célokra? Mi az, ami szerinted jobban megtérült volna, ha abba ölik bele ezt a pénzt?