Kötött pálya

vasút, városi közlekedés, út, térkép, utazás - erminavet (Tevan Imre)

Magyar vasút ma

1 város, 1 villamos

Utazás Transzibériába

MD, a mi motorvonatunk

Vasutasok dolgoznak

Friss topikok

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2010.06.24. 17:00 erminavet

Szlovákia kiszállna a széles nyomtávú orosz vasúti projektből

Az új szlovák kormány ki akar hátrálni abból a tervezett projektből, amelynek az lenne a célja, hogy Ukrajnán és Szlovákián át Bécsig közlekedhessenek a széles nyomtávú orosz tehervonatok.

MTI/APA/Kötött pálya

A szlovák SITA hírügynökség csütörtökön idézett abból a programtervezetből, amely állítólag a leendő kormány jövőbeni közlekedési politikáját vázolja fel.

A dokumentum szerint jelenleg a szlovák, az osztrák, az ukrán és az orosz állami vasúttársaság szakemberei dolgoznak a széles nyomtávú projekt megvalósíthatósági tanulmányán. Várhatóan idén őszig kiderül, hogy gazdaságos lenne-e az átállás a széles nyomtávra, ami azt jelentené, hogy a transzszibériai vasútvonalon Vlagyivosztoktól egészen Bécsig lehetne árut szállítani vasúti átrakodás nélkül.

Tevan Imre: IMG 1752

Kassáig már elér a széles vágány, zömmel a normál mellett

A beruházás jelentőségére utal, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök is tárgyalt a kérdésről áprilisban Pozsonyban, mielőtt Barack Obama amerikai elnökkel találkozott volna Prágában, hogy aláírják a hadászati támadó fegyverekről szóló új szerződést.

A széles nyomtáv továbbépítése a magyar vasút világában is érdeklődést kelt. Nálunk sokak meggyőződése, hogy Oroszország politikai okokból választotta, választaná Szlovákiát a projekthez, hiszen a hegyrajzi viszonyok miatt északi szomszédunknál viszonylag költséges lenne a pálya megépítése, annak ellenére is, hogy a Kassai kohóig már eljutnak az egymástól 1520 milliméterre fektetett sínek.

Tevan Imre: IMG 1785

Négyszekciónyi mozdony viszi a kassai kohóból vissza az üres vagonokat

E vélemények szerint helyesebb volna Magyar- esetleg Lengyelországon át építeni az új vasutat. Magyarország mellett a sík terep szól, Lengyelország mellett pedig az, hogy ott jóval az ország közepén túl, a felső-sziléziai iparvidékig ér a szovjet rendszerű vasút. Az áthidalandó távolság pedig innen jóval kevesebb Bécsig mint Kassától vagy Záhonytól.

A szkeptikusok úgy vélik, a projektnek nincs túl sok értelme, hiszen mindegy, hogy Ukrajna nyugati határán vagy Bécsben kell átrakni a vagonokat 1435 milliméterre, Lisszabonig meg csak nem építhető széles nyomtáv.

Tevan Imre: IMG 1122

A záhonyi átrakókörzet még tovább pusztul majd, ha Bécsig ér a széles?

Valójában azonban azon áll egy ilyen építkezés gazdaságossága, hogy az új végponton mekkora árumennyiségnek lehet végcélja. Márpedig a pozsonyi-bécsi iparvidék számos feldolgozóüzemébe tartó keleti alapanyagok így megúszhatnának egy átrakási műveletet. És itt persze egyre inkább az Oroszországon túlról, Kínából jövő árura kell gondolni.

Ezért a Kassa-Bécs szélesprojekt egészen előrehaladt orosz vezetéssel. Kijelölték a nyomvonalat, amely Szlovákia déli részének közepén teljesen új, keleten és nyugaton viszont meglévő, európai nyomtávú vonalak mellett vezet. Sőt, már a költségeket és az ütemezést is megtervezték.

Utóbbi szerint 2016-ban indultak volna a vonatok, de most úgy látszik, a megalakuló új, jobbközép kormány kevésbé támogatja a projektet, mint a Fico-kormány.

58 komment · 1 trackback

Címkék: ausztria szlovákia ukrajna oroszország vasút lengyelország


A bejegyzés trackback címe:

http://kotottpalya.blog.hu/api/trackback/id/tr342106982

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Duna-stratégia: a magyar álláspont 2010.08.06. 08:30:04

A korábbi két írás alig, a szükségesnél sokkal kisebb mértéken érintette Magyarország szerepvállalását a Duna-stratégiában és a stratégiával kapcsolatos részletes magyar álláspontot. Az itt leírtak a következő feltételezésekre épülnek: mivel az ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nagy1 2010.06.24. 19:16:54

Jó cikk!

Csak 1-1 hiba: Oroszország, Kína

"És itt persze egyre inkább az oroszországon túlról, kínából jövő árura kell gondolni."

na__most__akkor 2010.06.24. 19:32:25

Hülye oroszok annak idején Nagy Péter cár f@$2méretével nagyobb nyomtávot csináltak (11cm). Most meg szívjon a világ normálisabb része meg még Szlovákia is.

Mocskos világ.

Hülye amerikaiak mindent collban számolnak ...

Mocskos világ.

A billiónak számolt milliárdról nem is beszélek.

Hülyéknek áll a világ, komolyan mondom. Az emberiségnek meg kellene tanulni újra az ujjakon számlálást. Többre jutnánk még avval is.

Kalapból nyúl 2010.06.24. 20:12:24

Ezt kurvára meg kéne csinálni, ebben hatalmas lehetőségek vannak. Persze ez is megaprojekt, bár a politikusok szeretik az ilyet, legyen jó drága, meg nagy. És ez még hasznos is lenne. Aki ebből kimarad, az lemarad.

gramercy 2010.06.24. 20:23:22

semmi ertelme nincs
akkor sem volt, amikor a szlovakoknal peddzegettek, es magyarorszagon sem lenne

szlovakiaban -a terep miatt is- 5 milliard eurora taksaltak, ha ez lejonne nalunk 3 milliardra, vagy kettore, akkor is 6-900 milliard forintrol beszelunk...ugye a szaros allomasok es vonatok vilagaban mindenki el tudna kepzelni jobb es gazdasagosabb hasznositast? (pl. 4-700 flirt?)

arrol nem is beszelve, hogy kinabol/ba edesmindegy hogy van e meg parszaz kilometer es csak utana kell e atrakodni kamionra/masik vonatra vagy elobb
10.000 kilometert utaznak a kontenerek, az a par szaz kilometer nem oszt nem szoroz

arrol nem is beszelve, hogy status quo nekunk JO, jo a keleti veg potencialja szempontjabol is

es ami a legnyilvanvalobb, hogy a modern vilagban a pedzegtetett ertekek tizedeert lehetne olyan atrakodo terminalt epiteni, ami ket egymas mellett allo tehervonat kozott lezerrel iranyitott daruval kepes atrakadoni a szabvany kontenereket, percek alatt, minimalis elomunkaval

ha ezek az alternativak, akkor mi a turonak kene az osztrakokat elonyosebb helyzetbe hoznunk azaltal, hogy ezutan ott lenne a logisztika es a ra epulo ipar????

ha ebbol barmi megvalosul, az csak a jo oreg mav es vonzaskorzetenek mutyija lesz

Divi 2010.06.24. 21:04:09

Csak nekem tűnik annyira triviálisnak, hogy ha annyira akarnak széles nyomtávot, miért nem raknak le +1 sínszálat a "keskeny" nyomközű sínpár mellé?
Kis űrszevény mérés, itt ott oszlop áthelyezés és kész is...

Kevesebb költség, használhatnák ugyanazt a bizbert. Mindenki boldog.

Hülye vagyok?

Gyurma73 · https://plus.google.com 2010.06.24. 21:09:21

miért nem az oroszok építenek keskeny nyomtávút??
max 8600 kilómétert kell átépíteni.:-)
amúgy nem megoldható hogy 4 sin futna egyhelyen??tehát alig kéne szélesebb helyen kialakítani.
Tudom 3 sinnel nem megoldható.

mig8 (törölt) 2010.06.24. 21:22:26

@Divi:

És az ívek? meg a váltók? Mit csinálsz, ahol 3-4-több vágány van egymás mellett? És mi van az orosz vagonok méretével?

ruba 2010.06.24. 21:33:25

Ez az egész átrakósdi is egyre nevetségesebb, amikor már olyan rendszerek vannak, hogy a vonat kerekét lehet átállítani, csak átgurul egy speciális berendezésen 10-el, és kész. Szerintem 5 milliárd euróból simán kiépíthető egy ilyen rendszer a szükséges vasúti-kocsik, beszerzésével együtt (mert ehhez természetesen speciális kocsik kellenek, bár lehet, hogy egy forgóvázcsere is elég), és az összes határon ezt kiépítik, akkor mindegyik vonat mehet a céljának leginkább megfelelő útvonalon.

sebi77 2010.06.24. 21:34:33

A másik: gazdaságos Kínából ide vonatozni az árut hajózás helyett? Manapság Oroszo. felől jön a cucc?

Divi 2010.06.24. 21:35:13

@mig8: Én nem tudom:) Mi van velük?

¿Qué tapas hay? 2010.06.24. 21:57:21

@Divi: Nem vagy hülye, csak a két - teljesen eltérő - vasúti rendszer összebékítése nagyobb falat, mint a nyomtávkülönbség megoldása.

Háromsínszálas fonódott vágányt folyópályában nem tudsz építeni, mert a síntalpak és a kapcsolószerek helyigénye miatt túl kicsi lenne a két sínszál között (a nyomtávolságot figyelembe véve) meglévő távolság. Négysínszálas fonódott vágányt (európai rendszerben) gazdaságtalan lenne használni, mert akkor a megengedett vonathosszak miatt osztani kéne a vonatokat. Cmszavakban néhány probélma:
- vonathossz
- térköztávolság
- állomások vonatfogadó vágányainak hossza
- tengelyterhelés
- folyóméter-terhelés

Fordított esetben (orosz rendszerű vasúton fonódott pályán közlekedő európai vonatok) nincs probléma, mert az európai rend szerint összeállított vonatok kényelmesen "lötyögnek" az orosz infrastruktúra adottságai között.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2010.06.24. 22:05:55

@¿Qué tapas hay?:
akkor az oroszok huzanak közé még egy szálat.
Amúgy manapság már konténerek vannak amiket egyszerűbb átpakolni.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2010.06.24. 22:08:12

a szeméyvonatoknál meg ugye nem probléma:-)))

Fransisco Miranda 2010.06.24. 22:13:44

Ezt személyvagonokkal már réges-rég megoldották a francia-spanyol határon. Van egy bódé, SNCF mozdony betolja a Talgo szerelvényt, RENFE mozdony kihúza, 10 km/h mellett röptében megy az átállítás 1435 mm-ről 1668 mm-re és vica versa. Csodálatos dolog, volt szerencsém a vonaton ülni közben.
Ha jól tudom, azóta már moznonyon is van változtatható nyomtáv.
Tehervonatokra vajon ezt nem lenne olcsóbb kivitelezni, mint komplett új vasútvonalat felhúzni?

ruba 2010.06.24. 22:24:58

@Fransisco Miranda: Pont ezt írtam, és egyébként a lengyelek is megcsinálták Ukrajna és Litvánia felé (meg talán a Kalinyingrádi terület felé is, de ebben nem vagyok biztos), és ha náluk volt erre pénz, akkor biztos nem egy olyan halálos összeg.

killermoney 2010.06.24. 22:33:00

@Divi: Azért ez nem működik ilyen egyszerűen. Csak hogy a legegyszerűbb problémát említsem el sem férne egymás mellett a két sín, ugyanis a különbség mindössze 8,5 cm. Az űrszelvény növekedés pedig nem kis probléma. Azért mindent arrébb rakosgatni nem olyan olcsó. Alagútról nem is beszélve. Illtve másik igen kínos probléma a kitérő. Azt nem tudom lehet van rá megoldás hogy mindkét nyomtávot el tudja látni mert technikailag lehetséges de 100% h nem éri meg.

¿Qué tapas hay? 2010.06.24. 22:33:18

@Fransisco Miranda: Ahogy írod, ez kifejezetten személyvonati, illetve nagysebességű játék. Pillanatnyilag a legnagyobb terhelhetőségű nyomtávváltós kerékpár 22,5 t-ás (Rafil V). Ez meg orosz rendszeren teherforgalomban gazdaságtalan.

Fransisco Miranda 2010.06.24. 22:36:54

@¿Qué tapas hay?: Gondoltam, hogy teherben nem ennyire egyszerű a dolog, de vajon nem érné meg inkább ennek a fejlesztésébe nyomni azt a sok lét?

gramercy 2010.06.24. 22:41:09

nyomtavvaltasnak akkor lenne ertelme, ha a kisebb (kontinentalis) nyomtavba/urszelvenybe illeszkedo szerelvenyeket gyartananak

de a gorduloallomany lecserelesenel is sokkal gazdasagosabb egy vaganypar meg egy mozgo daru szamitogeppel kiegeszitve

a kontenerek meg elegge standardek...

az meg hogy melyik gyorsabb, elegge nevetseges, amikor a vonat meg igy is 3x gyorsabb a hajonal, pedig 20 km/h koruli az atlagsebessege

elegge elkepeszto allapotok uralkodnak zahonytol keletre, nem eppen 160-nal hasitanak a kinai zoknik...

Fransisco Miranda 2010.06.24. 22:41:40

@ruba: Főleg annak fényében volt csodálatos élmény, hogy előtte volt szerencsém ezt Budapest-Moszkva viszonylatban is átélni (Tisza expressz). Záhonyban szerelvény föl - kopács - kopács - kopács - barkács, komplett alja csere, 2-4 óra, és kész is volt :)

Apám el sem akarta hinni elsőre, amikor először meséltem hogy ez hogyan is történik Portbou-nál :)

Kard 2010.06.24. 22:53:54

Gyerekkoromban nem messze voltak a sinek házunktól és ezekről az orosz sinekről mindig az jutott eszembe, hogy ennyi maradt itt(most már ott) Magyarországból, mert ugye a magyar talpfákra verték rá az orosz sineket...na ki lehet találni hol születtem :)

ninimimi 2010.06.24. 23:15:07

Beteg agy szüleménye volt az egész széles nyomtáv, amivel Oroszországot gondolták megvédeni. Aztán bebizonyosodott, mennyit ért az egész, amikor 1 percet sem hátráltatta Hitler támadását. Annál inkább zavarja egy Európa elleni orosz támadás kivitelezését.

A görcsös igyekezet az egyébként értelmetlen továbbépítésre csak azt bizonyítja, hogy a szovjet elvtársak még mindig nem tettek le az Európa elleni sztálini invázió tervéről. Ez a"logika" az egészben.

Észérv semmi nincs mellette, és azt is érdekes lenne tudni, miért is lelkendezik érte, aki érvek nélkül ezt teszi...

jabloko 2010.06.24. 23:43:25

Elvileg épül Záhonynál egy nagy logisztikai központ orosz-ukrán-magyar részvétellel. Nagy beruházás, ami sokkal több hasznot hajtana, mint a szélesnyomtáv Bécsig, és ebben az esetben értelmetlenné is válna a záhonyi projekt, amit aztán Bécsnél kéne megcsinálni, és ott hajtana hasznot. Ez bukta lenne, ha Szlovákiában nem jön létre az szerencse, nekünk pedig akkor végképp nem kéne megcsinálnunk, mivel a logisztikai központban sokkal nagyobb lehetőség van, kisebb ráfordítással.

irolvas 2010.06.25. 00:24:52

Néhány apróság:
Az amerikában használt mértékegység rendszer más logikájú (szvsz egységesebb) én 79/80 környékén hibátlanul megtanultam és használtam, probléma csak a vákum és nyomás értékek átszámolása jelentett.
A másik:
A Mávag és a Ganz területéről több vágánykapcsolat volt több, 2 vagy 3 nyomtávval részben a józsefvárosi pu, illetve a a népliget felé, az utóbbinál mind a 3 legelterjedtebb egy vágányrendszerben megvolt. Tehát megoldható!
Apropó Mávag, nem tudja vki, hogy a jóvátételben gyártott gőzmozdonyokat "lábon" vitték ki a "megrendelőhőz" ?

sanyix 2010.06.25. 03:35:43

építsenek inkább ők normál nyomtávot... majd mi építsünk széleset mert nekik nem volt jó a normál... meg a kukimat...

ruba 2010.06.25. 05:29:01

@ninimimi: Azért a széles nyomtáv nem feltétlenül egy értelmetlen hülyeség, ennek köszönhetően ugyanis a vonatok jóval szélesebbek a volt Szovjetunió területén, volt szerencsém hálókocsival utazni Budapestről Velencébe, illetve több ukrajnai belföldi vonaton, és az utóbbiak összehasonlíthatatlanul kényelmesebbek, mert azokon legalább elfértem rendesen. Viszont tényleg azon parázni, hogy most meddig ér, hülyeség, ha megépítenék Bécsig, akkor meg az lenne a baj, hogy nem ér el Müncheni.

6ai 2010.06.25. 06:58:11

Észak-Kínából kb. 2-2,5 éve elindítottak 1 vagy 2 vonatpárt hetente Bécsbe, ami konténereket szállított, de a válság betett ennek az üzletnek, ugyanis a válság előtti tengeri fuvardíjszinten jött az áru, de mondjuk fele annyi tranzitidő alatt. Mivel a tengeri szállítás költségei újra emelkedtek és már a "válság előtti szinten" vannak, sőt emelkednek, így újra képbe kerülhet a vasúti szállítás. Azért azt se feledjük, hogy a volt Szovjetúnió területéről nem csak konténerben érkezik az áru, szóval az átrakás a szélesebb nyomtávú vonatról a keskenyebb nyomtávú vonatra nem az egyedüli megoldás, szal mindenképp kell valami másik megoldás is a lézeres darus megoldás mellé...

Dzsok 2010.06.25. 07:03:39

@gramercy: Európában a vasúti áruszállítás sebessége lassabb a hajón szállított megoldásnál.

Pont ezért kezdte el az EU a vonalak egységesítését, nemzetközi viszonylatban interoperabilis (átjárható) rendszerek kialakítását támogatni, hogy ebben a tekintetben is utolérjék az USA államokat, ahol mind a vasúti áruszállítás aránya, mind a sebessége is jóval nagyobb mint az EU-ban.

###################

Más téma a kínai árukkal kapcsolatban. Az EU is támogatna vasúti projektet a témában. Ők a Konstancai kikötő vasúti elérését akarják megvalósítani, ebből minket a Hegyeshalom - BP - Lökösháza korridor érint. Az adott vonal modernizációjára, ERTMS rendszer kialakítására kb. 5-600milliárdFT támogatást szánnak a magyar részre.

vorosilov 2010.06.25. 08:23:38

Az a gond, hogy az egész a Duna hajózhatóságán múlik. A mélymerülésű hajók, csak Gabcikovóig tudnak lejönni. A magyar szakasz sokat mondok, ha 3 hónapig hajózható. Pozsonyban elég pöpec teherkikötő van, és ha a nagytömegű, ömlesztett árut ott rakják át széles nyomtávra, még akkor is megéri Szlovákia felé vinni a nyomvonalat, ha drágább. Ha legalább Budapestig hajózható lenne a Duna,nem lenne ellenfél. De nem az. És nem tudjuk kezelni sem az árhullámokat. MÁDL FERENC,SÓLYOM LÁSZLÓ, DUNA KÖR, köszönjük!

ninimimi 2010.06.25. 08:27:24

@ruba: Ugye nem mondod komolyan, hogy 11 cm vágányszélességen múlik a kényelem?

Magam is utaztam szovjet hálókocsikban, nem is keveset. Sajnos ennél kevesebbet, de Nyugat-Európában is volt szerencsém kipróbálni a keskeny nyomtávra épített, emeletes kocsikat. Részletezzem a kényelmi eltérést...?

Ha zongorázni tudnám a különbséget, akkor Liszt Ferencnek hívnának.

Marslakó 2010.06.25. 08:28:37

Azt azért figyelembe kellene venni, hogy a Transzszibériai Vasút nem a Kínából Európába tartó konténervonatoktól szokott eldugulni!

Oroszországban hatalmas mennyiségben bányásznak mindenféle földi jókat, tartályvonatok, vasérces szerelvények, szénvonatok közlekednek, vonatonként óriási árumennyiségeket továbbítva. Ez amiatt lehetséges, hogy szelesebb a nyomtáv, nagyobbak a kocsik.

Meglepő módon az USA-ban, ahol szintén nagyobb az űrszelvény és egy más tetején két konténer is elfér a vasúti kocsin, valamint esetenként 100-150 vagont húznak a mozdonyok, az áruszállításban sokkal nagyobb a vasút részesedése, mint bárhol Európában. És mindez üzleti alapon!

Az oroszok is profitot termelnek a vasúti áruszállításból, nem is keveset. Nyilván a Bécsig vezető szélesnyomtávú vonal kiépítését is az oroszok erőltetik, és nyilvánvaló, hogy gazdasági érdekből. Ehhez a közbenső és célországok, akár Szlovákián keresztül halad majd a vonal, akár Magyarországon, csak asszisztálni tudnak. De hát tudjuk, hogy a pénz beszél, a kutya ugat!

Magyarországnak akkor lenne érdeke a szélesnyomtávú vonal, ha nem csak fogadni akarná az orosz nyersanyagokat, hanem exportálni tudna Oroszország irányába nagy mennyiségben terméket, pl. mezőgazdasági termékeket. Sajnos ehhez a magyar mezőgazdaság teljesítménye már nem elegendő, teljesen lezüllesztették azt. Illetve lassan olcsóbban, jobb minőségben és többet tud termelni az ukrán, orosz mezőgazdaság, mint a miénk :-(

_zulu_ 2010.06.25. 08:34:49

@irolvas: Mi az a vákum (sic!) érték???

papi65 2010.06.25. 08:37:30

@Divi: Ezt a megoldást úgy hívják, hogy "fonódott vágány". Több évtized óta, így van összeköttetés Záhony és Csap közötti vasuti hídon. Kifejlesztettek erre egy speciális vasbetonaljat is , melyet a lábatlani vasbetongyár készített nagyobb mennyiségben. A nagyobb távon való átalakítást a bevágások és töltések keresztmetszetének bővítési lehetősége, műtárgyak szélesítése nem egyszerű feladat /hidak, alagutak stb/, felsővezetéki oszlopok áthelyezése. Megoldható, de komoly műszaki és főleg gazdasági számításokat kellene végezni.

mig8 (törölt) 2010.06.25. 09:35:17

Azért nem árt nem elfeledni azt se, hogy ezt a porjektet nem csak gazdasági okok miatt szeretnék az oroszok megvalósítani. Hanem van benne jócskán politika is, mégpedig az orosz érdekszféra növelése. Az elmúlt pár évben Szlovákia volt az egyetlen olyan ország a térségből, aki pozitívan állt Oroszországhoz - őt akarják mégjobban magukhoz kötni.

Viszont a legtöbb politikai "álomnak" határt szab a gazdasági realitás. De e pillanatban nemcsak ellene vannak érvek, hanem mellette is. Tehát az gondolom, hogy az oroszok még forrást is hajlandóak lennének beleinvesztálni.

Azaz, ha ellene akarunk érvelni, akkor annál komolyabb érveket kell mondanunk, mint amik eddig elhangzottak. És jó lenne pár politikait is.

radegast 2010.06.25. 09:36:05

A lengyeleknél nem lesz hosszabítás. A Sławkówban végetérő szélesnyomtávú pályát már a csehországi Bohuminig is szerették volna meghosszabítani. Persze voltak olyan hírek is, hogy helyben egy nagy átrakó terminált építenének. Lenne ennek is létjogusultsága, mert a közelben keresztezik egymást az észak-déli (A1)és a déli kelet-nyugati (A4) épülő autópályák.Ennek ellenére a politikai felhengok győzedelmeskedtek. Ezért érthetetlan számomra, az eddig elekzdett szárazföldi kikötőt miért nem akarja a jelenlegi kormány még inkább erősíteni. A pozsonyi-bécsi iparvidék elenyésző számban fogadna árut. Ilyen szempontból teljesen mindegy hol van a végállomás. Jelenleg a szélesnyomtáv keleten a kínai partokig ér. Az áruforgalom akkora, hogy a menetrenszerűen közlekedő konténerszállító hajók berakodására néhol 3 hónapot is kell várni. Sajnálatos tény, hogy képtelenek vagyunk kiaknázni helyzeti előnyünket.

mig8 (törölt) 2010.06.25. 10:14:31

Azt tudja vki, hogy Kínában milyen nyomtávolság a standard?

Gyurbán Fletor 2010.06.25. 10:37:19

nem bécsig kell elvinni, hanem csak Bp-ig, meg triesztig/fiuméig oszt jónapot

capor_ 2010.06.25. 10:50:49

@mig8:
http://en.wikipedia.org/wiki/Rail_transport_in_the_People's_Republic_of_China

KCB 2010.06.25. 10:54:59

Én azt nem értem hogy mikor elkezdett kiépülni a vasút vonal, miért csak ekkora méreteket használtak. Kering egy urban legend a római lovak seggénrk méretéről de engem nem győzött meg. Már rég ki kellett volna építeni egy legalább 2 méter szélességű vonalat, nem 4 embert zsúfolni ekkora helyre.

Érdekes hogy a légi közlekedésben is simán gyerek mérettel számolják az üléseket (pedig ott ugye nem kéne átméretezni a légi folyosókat), mert mindig n+1 embert raknak oda, ahol még normálisan elférne n ember.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2010.06.25. 10:58:14

Nem az oroszok "különcködtek" a széles nyomtávval, amikor ők elkezdték a vasútépítést ez volt a szabvány errefelé is, de közben Európa váltott keskenyebb nyomtávra. Tehát emögött abszolút nincs semmiféle sztálinista paranoia vagy terjeszkedési mánia.

Nekünk tényleg hasznos lenne egy használható vasúti árukapcsolat az oroszok felé. És itt elsősorban az ömlesztett nyersanyagokra kell gondolni, ami az oroszok felől jön, Oroszoroszág előnye hogy hatalmas a területe, amihez képest kevés a népesség, ergo sok nyersanyagot tudnak termeni. Ezeket mi feldolgozva tovább tudjuk szállítani nyugatra, ezt a szerepet jó lenne megnyerni.

Marslakó 2010.06.25. 11:13:23

@Kerek Perec:

Angliában anno két méternél is szélesebb vasutat is építettek, aztán valahogy nem jött be:

en.wikipedia.org/wiki/Isambard_Kingdom_Brunel#Great_Western_Railway

irolvas 2010.06.25. 12:53:14

Bejött az, csak azonos pénzből jóval hosszabb vonalat és több (olcsóbb) gördülő állományt lehetett építeni.
"the decision was made to use Stephenson's standard gauge, mainly because this had already covered a far greater amount of the country"
Költséghatékonyság, azt nem úgy építették, mint a 4. metrót.

sanyix 2010.06.25. 13:25:16

@padisah: pedig a legtöbb helyen azt olvasni, hogy bizony pont a támadások miatt csinálták szélesebbre, hogy a támadó ország ne tudja használni, mert európában már akkor is a standard nyomtáv volt a standard :)
Egyedül a spanyoloknak van épkézláb magyarázatuk, hogy anno a hegyes völgyes vidékre, nagyobb kazánnal elláttott gőzmozdonyok kellettek, ezért a jóval szélesebb nyomtáv (nem csak néhány centivel mint az oroszoknál).

mig8 (törölt) 2010.06.25. 14:15:13

@capor_:

Köszönöm.

@sanyix:

Ez így nem teljesen kerek. Akkor átépítteték volna az összes KGST országgal széles nyomtávúra simán.

ruba 2010.06.25. 16:35:54

@vorosilov: Tipikus gondolkodás, nem a hajókat igazítanánk a Dunához, nem, b@sszuk szét a környezetet, igazítsuk a Dunát a hajókhoz. Az sem megoldás, mert mindig lehet eggyel nagyobb hajót építeni, akkor meg előbb-utóbb az lesz a baj, hogy 15 m merülésű, 300 m hosszú, és 30m széles hajók nem férnek el a Dunán. @ninimimi: Számít, ha az ember pont akkora, hogy az európai kocsiban lévő ágy szűk neki, de a 10cm-el szélesebb már jó. Az ukrán hálókocsikkal meg semmi baj nincs, nem mindegyik csilli-villi szupermodern(bár olyannal is többször találkoztam, ami simán hozta a nyugat-európai színvonalat), de attól még kényelmes.

sanyix 2010.06.25. 16:44:01

@mig8: az 1800-as évek végén hol volt kgst? a 2. vh után meg hol volt elengedhetetlen a vasúti szállítás háborúban?

irolvas 2010.06.25. 17:18:14

1842
en.wikipedia.org/wiki/Russian_gauge
Amikor Hajmáskérnél láttam a feliratot az oldalt a pőre kocsi szélén túlnyúló T-55 tankokat szállító vagonokon: Túlméretes szerelvény.
De 1842-ben erről még nem lehetett szó.

gramercy 2010.06.26. 18:47:48

@Dzsok: volt egy teszt peking-hamburg kozott, hajo vs vonat, a vonat gyozott, 3x volt gyorsabb, pedig az atlagsebessege alapjan a mezocsati vonal is lehetett volna......

Zotya 2010.06.29. 19:55:48

@Fransisco Miranda: Valóban lehet a tengelyeken állítani, de a probléma más jellegű.
A széles nyomtávú pálya nagyobb tengelyterhelést elbír, nagyobb az űrszelvény is. A tengelyátszerelt kocsiknak mindkét űrszelvénynek és tengelyterhelésnek meg kell felelnie, jelen esetben a normál nyomtáv a mérvadó, hiszen az a kisebb. Az áruval jól megrakott széles nyomtávú kocsik normál pályán túlsúlyosak lennének és az űrszelvényen túlnyúlnának. A széles pályán pedig a normál nyomtávú pálya feltételeinek a betartása gazdaságtalan lenne, hiszen nem lehetne azt maximálisan kihasználni.

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2011.06.01. 15:59:05

@Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu:
és? mit akarsz ezzel mondani?

Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu 2011.06.02. 10:34:27

@erminavet:
Csak mutattam egy videót arról, hogy nyugaton hogy oldják meg a nyomtávkülönbséget, ahogy azt jópáran már említették. Gondolom, páran azért kíváncsiak arra, hogy hogy is néz ez ki, én is az voltam. Bocsáss meg, ha szerinted nem ideillő. -.-

erminavet · http://kotottpalya.blog.hu/ 2011.06.02. 10:38:13

@Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu: Ja, de abszolút ideillő, köszönjük, csak az "ennyit"-ből felmerült bennem, hogy esetleg azt akarod mondani,így kéne megoldani az ukrán határon is a problémát. mert ezzel nem tudnék egyetérteni.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2012.08.14. 10:32:42

@Zotya: Gyakorlatilag a magyar vasúton forgóvázcserével járnak az orosz személy és tehervonatok ennyit az űrszelvényről.
A franciák már a 1970-es években megoldották a tehervonatok nyomtávállítását. Az oroszok az átrakókon tudták átállítani, többnyire csak főjavításra adták vissza, addig vígan fuvaroztak vele otthon. A zárt tehervonataik pedig csak otthon járnak - www.youtube.com/watch?v=-IIyddYfL7I&feature=related