Az FJSZ nevű szervezet pert nyert másodfokon a személyszállító vasút ellen a vonatok késése, kimaradása esetén járó kártérítéssel, visszatérítéssel kapcsolatos szabályok ügyében. Az ítélet jogerős, a MÁV Start mégis további jogorvoslatot kér, és azt állítja, azóta változtak a szabályok, sőt most újra változnak, úgyhogy az ítélet által eltörölt pontok már nem léteznek. A fogyasztóvédők viszont azt mondják, akit ilyen ügyben ért sérelem évekkel ezelőtt, most is kérhet kártérítést. Sőt, szerintük ezt a vasútnak kellene kezdeményeznie.

A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet (FJSZ) két éve nyújtotta be keresetét a MÁV Start akkori (2007. szeptember 7. és 2009. november 14 között hatályos) személyszállítási üzletszabályzata (SZÜSZ) egyes rendelkezései ellen. A mostani, másodfokú, jogerős ítélet hat szabályt semmisített meg, mert a fogyasztókra nézve hátrányosnak ítélte.

A MÁV Start közleményében utalt arra, hogy a szabályok azóta jelentősen módosultak, és küszöbön áll egy újabb korrekció:

„2009. december 3. napján hatályba lépett a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK számú európai parlamenti és tanácsi rendelet (az ún. utasjogi rendelet), valamint az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII.1.) Korm. rendelet. A MÁV-START Zrt. az utasjogi rendeletben, valamint a hivatkozott kormányrendeletben előírtaknak megfelelően ismételten átdolgozta az üzletszabályzatát, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság 2010. május 3. napján jóváhagyott. Az új Üzletszabályzat hatálybaléptetésére várhatóan a közeljövőben sor kerül.”

A törölt szabályok egy része helyett ma már olyan pontok vannak – vagy lesznek hamarosan – érvényben, amelyek éppen az FJSZ és a bíróság által kifogásolt szempontból változtak meg, vagyis az ominózus hibák orvosoltnak tekinthetők. Persze azért a jogban mindig fontos a pontos értelmezés, ezért vizsgáljuk meg az egyes pontokat külön! Akad (mindjárt az első kérdés), ahol szerintem nem egyformán értelmezi a bíróság ítéletét a Start és az FJSZ.

Arra kértem a Startot, hogy írják le konkrétan, melyik pont helyett mi az új (illetve a legújabb, még életbe sem lépett) szabályozás. A cég (szóvivője) nagyon készségesen és rendkívül gyorsan teljesítette kérésemet. Az alábbiakban színekkel fogom jelezni, hogy melyik szöveg micsoda. A fekete lesz az én szövegem. A régi, kifogásolt és megsemmisített rendelkezés méregzöld, a bírósági ítélet indoklásának megfelelő része piros, a legújabb szabályok türkiz, a Start megjegyzései kék színűek.

I.

I.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

183. KF. (Kiegészítő feltétel Vonatkimaradás esetén a kártérítésre való jogosultságot az indulási állomás ügyeletes alkalmazottja igazolja.

184. KF. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja igazolja a kártérítésre való jogosultságot.

Az ítélet indoklása: E kikötések azért érvénytelenek, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy a MÁV-START Zrt-t egyoldalúan jogosítják fel a vasúti személyszállítási szerződés szerződésszerű teljesítésének megállapítására.

I.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.3. Átalány-visszatérítés (átalány-kártérítés) a feláras vonatok késése esetén

1.3.2. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.

1.4. Kártérítési felelősség feláras vonat kimaradása és késése esetén

1.4.4. Vonatkimaradás esetén a kimaradás tényét az indulási állomás ügyeletes alkalmazottja vagy az utas által igénybe vett más vonaton a jegyvizsgáló igazolja. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.

I.3. Megjegyzés

A „kártérítésre való jogosultság igazolása” a gyakorlatban eddig is a késés/kimaradás tényének igazolását jelentette. A legújabb SZÜSZ rendelkezése eltér a peres eljárásban támadott Üzletszabályzattól; az utasjogi rendeletben és a 271/2009. (XII.1.) Korm. rendeletben előírtakkal az üzletszabályzatban történő szabályozás jogi háttere megváltozott; az új jogszabályok (utasjogi rendelet 17. cikk (1) bekezdése és a kormányrendelet 16. § (5) bekezdése1) által biztosított „rugalmasság” a szerepeltetést lehetővé teszi.

Ha jól értem, a fogyasztóvédők és a bíróság azt találta aggályosnak, hogy a kártérítést úgy követelheti az utas a MÁV-csoporttól (A Starttól), hogy a MÁV-csoport alkalmazottjától kell igazolást kérni. A Start ellenben úgy értelmezte az ítéletet, hogy a baj azzal van, hogy a kártérítésre való jogosultságot kell igazolni. Ez meg is változott, most már a késésről kell igazolást kérni, ami persze a gyakorlatban nem nagy differencia. Viszont ha tényleg az a baj, hogy a vasutastól kell igazolást kérni a vasút ellen, a probléma ugyanúgy fennáll. Más kérdés, hogy én a gyakorlatban nehezen tudom elképzelni, hogy milyen, a vasúttól független szerv igazolhatná a késést.

II.

II.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

187. KF. számú kikötés a) pontja második bekezdése - Ha az utas ilyen esetben az utazásról nem mond le és elutazik a késett vonattal, a kártérítésre (pót- helyjegy, helyjegy díjának visszatérítésére) jogosító késési időt a felszállás előtt közölt módosított indulási időhöz viszonyítva kell számítani.

Az ítélet indoklása: A kikötés azért érvénytelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy részben kizárja a fogyasztó jogszabályon alapuló jogainak gyakorlását a MÁV-START Zrt. szerződésszegése esetére.

II.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.2. A késéssel, csatlakozásmulasztással és vonatkimaradással kapcsolatos felelősség

1.2.1. …A vonat késését a közzétett menetrend szerinti és a tényleges érkezési időpont különbségének kiszámításával kell megállapítani…

1.3. Átalány-visszatérítés (átalány-kártérítés) a feláras vonatok késése esetén

1.3.6. Az utas nem jogosult átalány-kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon történő folytatása következtében a késés a 30 percet nem haladja meg.

II.3. Megjegyzés

Az új SZÜSZ szerinti rendelkezések az utasjogi rendeletben foglaltaknak2 megfelelően kerültek megszövegezésre. Az érvénytelennek nyilvánítottal azonos rendelkezés a kártérítéseknél sem szerepel a SZÜSZ-ben, míg az utasjogi rendelettel bevezetett „átalány-kártérítés” kapcsán a jogszabálynak teljesen megfelelő – sőt annál az utasokra nézve kedvezőbb – rendelkezés került beiktatásra az új SZÜSZ-be.

Itt az FJSZ azt kifogásolta a régi szabályzatban, hogy „Ha egy vonat későn indult, és az utas elutazott a későn induló vonattal, akkor azt a MÁV úgy tekintette, hogy azzal az utas lemondott arról, hogy a késői indulás miatt kártérítést kérjen.” Úgy tűnik, ez a probléma megoldódott.

III.

III.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

188. KF. Nem fizet a vasút kártérítést a nemzetközi vonat külföldi vonalszakaszon bekövetkezett késése, vagy kimaradása esetén.

189.KF. Ha a nemzetközi vonat a belföldi forgalomban pót- és helyjegyköteles vonatként közlekedik, a vasút mentesül a külföldi szakaszon bekövetkezett késés miatti kártérítés, a pót- és helyjegy, a helyjegy árának visszatérítési kötelezettsége alól.

Az ítélet indoklása: E kikötések azért érvénytelenek, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy annak megkülönböztetése nélkül zárja ki a nemzetközi vonat külföldi vonalszakaszán bekövetkező késéssel, vagy kimaradással kapcsolatos kártérítési kötelezettséget, hogy a fogyasztó belföldi, vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szerződést kötött. Az utóbbiak setében ugyanis a 2006. évi LXXVII: törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény Kiegészítő Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIV) értelmében nemzetközi vasúti személyszállítás esetében a fuvarozó felelős más olyan személyekért is, akik a fuvarozással kapcsolatos feladatait végzik. Ezáltal a kikötések jogszabályba is ütköznek.

III.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.3. Átalány-visszatérítés (átalány-kártérítés) a feláras vonatok késése esetén

1.3.5. A késés időtartamának kiszámításakor nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, amelyek az Európai Gazdasági Térség területén kívül történtek.

III.3. Megjegyzés

Az utasjogi rendelet hatálybalépésével a teljes, az Üzletszabályzat hatályának meghatározása alapjául szolgáló jogszabályi háttér megváltozott, így a kérdés már nem releváns. A legújabb SZÜSZ-ben szereplő egyetlen rendelkezés az utasjogi rendeletben foglaltakkal3 azonos szabályozást tartalmaz.

IV.

IV.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

190. KF. Nem kötelezett a vasúti kártérítés fizetésére a csak pótjegy köteles vonat késése vagy kimaradása esetén.

Az ítélet indoklása: A kikötés azért érvénytelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy a csupán pótjegyköteles vonatok esetében kizárja a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a MÁV-START Zrt. szerződésszegése esetére.

IV.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.3. Átalány-visszatérítés (átalány-kártérítés) a feláras vonatok késése esetén

1.3.1. A feláras vonatok késése esetén az utas az alábbi mértékű átalány-visszatérítésre (a továbbiakban az 1371/2007/EK rendeletben foglaltakra figyelemmel: „átalány-kártérítés”) jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között a közforgalmú személyszállító vonat késése esetén, amennyiben a menetjegye árát nem térítették vissza az 1.2.5.3. pont szerint:

- 30 – 119 perc késés esetén a menetjegy árának 25%-a;

- 120 perc vagy annál nagyobb késés esetén a menetjegy árának 50%-a.

1.4. Kártérítési felelősség feláras vonat kimaradása és késése esetén

1.4.1. A vasúti társaság akkor köteles – az utas bizonyított kára esetén – kártérítést fizetni, ha az utas felárral igénybe vehető közforgalmú személyszállító vonattal utazott, és a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között, a közforgalmú személyszállító vonat kimaradt (jelen fejezet 1. 2.1. pont), illetve az utas célállomására 30 percet meghaladó késéssel érkezett…

1.4.2. Vonatkésés vagy vonatkimaradás esetén kártérítésre az az utas jogosult, aki a menetjegye mellé belföldi forgalomban pót- és helyjegyköteles vonatra pót- és helyjegyet, vagy helyjegyköteles, illetve nem kötelező helybiztosítással közlekedő vonatra helyjegyet, vagy pótjegyköteles vonatra pótjegyet váltott.

IV.3. Megjegyzés

Az új, 271/2009. (XII.1.) kormányrendelet a kártérítési kötelezettség és az utasjogi rendelet alapján alkalmazandó átalány-kártérítés vonatkozásában az ún. feláras vonatok kapcsán állapít meg kötelezettséget, azaz a pótjegyes vonatokra is kiterjed a kártérítési/átalány-kártérítési kötelezettség. A „legújabb” SZÜSZ ennek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz.

(Az ítélet indoklása egyébiránt semmiképp sem helytálló a fenti KF vonatkozásában, mivel a pótjegyes vonatokra nem vonatkozott jogszabályi kötelezettség a korábbi kormányrendelet alapján.)

A probléma ugye az volt, hogy kétfajta extradíj van. Fizetünk a jobb vonatért (pótjegy) és a helybiztosításért. A legtöbb esetben (belföldi IC-k) a kettőt egyszerre fizetjük, de van még néhány vonat, ahol csak pótjegy van. Az új szabályozásban már ezekre is ugyanaz a kártérítési szabály vonatkozik.

V.

V.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

191. KF. A helybiztosítással közlekedő belföldi vonat tizenöt percen túli késése setén a vasút az utast oly módon kártalanítja, hogy pót- és helyjegyének, helyjegyének árát – feltéve, hogy az utas kártérítési igényt nem kíván benyújtani – a vonat megérkezését követő nap huszonnegyedik órájáig téríti vissza a vonat által érintett állomás személypénztárában.

Az ítélet indoklása: A kikötés azért érvénytelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződéből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy a vonat megérkezését követő nap huszonegyedik órájáig a jegyár visszatérítési lehetőségét szükségtelenül korlátozza a vonattal érintett állomások személypénztáraira.

V.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.3. Átalány-visszatérítés (átalány-kártérítés) a feláras vonatok késése esetén

1.3.7. A menetjegy árára vonatkozó átalány-kártérítés kifizetésének határideje az igény bejelentésétől számított 1 hónap. A kifizetése történhet bon (menetjegy váltására jogosító utalvány) formájában is, de az utas kérésére a térítést pénz formájában kell kifizetni.

1.4. Kártérítési felelősség feláras vonat kimaradása és késése esetén

1.4.5. A kártérítési igényt a vasúti társaság Ügyfélszolgálatának címezve, a vasúti társaság bármely szervezeti egységéhez be lehet nyújtani. A kártérítési igénynek tartalmaznia kell a káresemény részletes leírását (oly módon, hogy a káresemény és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggés lehetőség szerint megállapítható legyen), a bekövetkezett kár leírását, valamint annak összegét (amennyiben meghatározható). A kártérítési igényhez csatolni kell az utas eredeti menetjegyét, pót- és helyjegyét, illetve helyjegyét, pótjegyét, valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

V. Megjegyzés

Az utasjogi rendelet az átalány-kártérítésekre, illetve a kormányrendelet a kártérítésekre rugalmas szabályokat tartalmaz5, azaz a jogszabályi háttér változása miatt a központi ügyintézés kikötése már semmiféleképp sem releváns kérdés.

Az új szabályok tehát már nem korlátozzák, hogy hol nyújtható be a kártérítési igény.

VI.

VI.1. A „régi” Üzletszabályzat érvénytelenné nyilvánított rendelkezése:

193. KF. Az utasnak a kártalanítási igényhez csatolnia kell menetjegyét, pót- és helyjegyét, helyjegyét.

Az ítélet indoklása: A kikötés azért érvénytelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontják meg azáltal, hogy a kártalanítás szóhasználat alapján nem dönthető el, hogy a kártérítéshez, vagy a jegyár visszatérítéshez szükséges a jegyek csatolása. Emellett arra az esetre, ha a fogyasztó nem személyesen, hanem postai úton intézi a visszatérítési, illetve kártérítési igényét, az eredeti okiratok elküldésével kiszolgáltatott helyzetbe kerül azoknak akár a postai szolgáltatónál, akár az alperesnél történő elvesztése esetére.

VI.2. A „legújabb” Üzletszabályzat azonos/hasonló rendelkezése(i):

1.3.3. Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúti társaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti; a vasúti társaság szervezeti egységei az igényt az annak elbírálására jogosult illetékes szervezeti egységhez továbbítják.

Az utasnak az adatait és elérhetőségeit tartalmazó igényéhez csatolnia kell eredeti menetjegyét, pót- és helyjegyét, helyjegyét vagy pótjegyét. Az utas részére a vasúti társaság az igény benyújtásáról és a menetjegy, pót- és helyjegy, helyjegy vagy pótjegy átvételéről igazolást ad ki, mely igazolást az utas az eredeti jegyek benyújtása helyett csatolhat a későbbi esetleges kártérítési igényéhez.

VI.3. Megjegyzés

A „legújabb” SZÜSZ biztosítja, hogy az utasnál minden körülmények között maradjon valamilyen dokumentum, mellyel a későbbiekben az esetleges kártérítési igénye előterjesztésekor igazolja a jogosultságát. Megjegyzendő, hogy az ítélet indoklása fura, mert a postai „elveszés” teljesen az érdekkörünkön kívül áll, de az elveszés önmagában sem szabályozási kérdés (ebben a kontextusban vis maior jellegű esemény). {Az általános szerződési feltétel tisztességtelen és érvénytelen mivoltának meghatározása szempontjából az esetleges helytelen gyakorlat sem lehet releváns.} Az új jogszabályi lehetőségek között maradva az igazolás minden körülmények között történő kiadásával minden tőle telhetőt megtesz a MÁV-START annak érdekében, hogy az utasnál maradjon a kártérítésre való jogosultsága bizonyítására alkalmas igazolás, bár ez mostanáig is így történt a kifizetési pénztárbizonylatok átadásával.

* * *

A fentiekben részletezettek alapján álláspontunk szerint a „legújabb”, hatálybaléptetés előtt álló Személyszállítási Üzletszabályzatban szereplő rendelkezések a hatályos jogszabályokkal összhangban állnak, és a jogerős ítéletben foglaltak alapján sem minősíthetők tisztességtelen általános szerződési feltételnek, bár az ítélet a korábban hatályos üzletszabályzat rendelkezéseit sem minősítette tisztességtelennek!

A Start a Legfelsőbb Bíróságon kérí az ítélet felülvizsgálatát, indoklásként annyit mondtak, hogy azért, mert „jogszabálysértőnek tartja”.

Az FJSZ viszont arra hívja föl a figyelmet, hogy „a fogyasztók számára nyitva áll a lehetőség, hogy 2007. szeptember 7. és 2009. november 14. közötti időszakban a fenti okok valamelyike alapján nem jutottak kártérítéshez, akkor ezen igényüket akár most érvényesítsék. Az FJSZ álláspontja szerint a tisztességtelen feltételeket alkalmazó MÁV-nak saját magának kellene az utasok kártalanítására irányuló felhívást közzétenni, és az utasokat megfelelően, önként kártalanítani.”