Akik megtisztelnek blogom rendszeres látogatásával, tudhatják már, hogy Csehországban majdnem minden jobb, mint nálunk, különösen a vasútnál.

Csehországban például rendszeresek a helyi közönségnek szóló nosztalgiamenetek gőzmozdony vontatta vonatokkal vagy öreg dízelmotorkocsikkal, motorvonatokkal. (Nálunk kivételes az ilyen rendezvény, az egyikről pont a napokban írtam ebben meg ebben a posztban.)

A menetek egy része rendszeres (mondjuk minden nyári hétvégén), más részük alkalmi. Sok ilyen nosztalgiautazás megtalálható a rendes menetrendkönyvben is.

Sőt, van jónéhány olyan vonal, ahol már csak ezek a vonatok járnak (ugyancsak rendszeresen vagy egyszer-egyszer).

A fotó is egy ilyen úton készült nemrég a 132-es menetrendi mezőben szereplő Děčín és Oldřichov u Duchcova közötti vonalon a nem is olyan öreg motorvonatról. A 132-esen már nincs rendszeres forgalom, a vonal szerepel még a menetrendben, de üresen.

A nosztalgiameneteket gyakran itt is kiegészíti némi program (amilyen a lengyel kisvasúton például a kolbászsütés). Ez most annyi volt, hogy Bohosudov megállóban pár órát állt a vonat, amíg föl lehetett menni a közeli Komárí Vízka (németül Mückenberg) hegycsúcsra függővasúttal.