Az elmúlt évtizedekben nyugaton és északkeleten jelentősen zsugorodó megyéből ezúttal délkeleten válhat le Balatonvilágos.

Először azt akartam írni, hogy a cím persze megint bulváros túlzás, de aztán találtam tudományos tanulmányt, amely egészen komolyan taglalja azt a lehetőséget (114. oldaltól), hogy a megye településeinek jelentős része csatlakozhat másik megyéhez.

Egyelőre azonban csak arról van szó, hogy Balatonvilágos tervezi, hogy Somogyhoz csatlakozik. A kérdésről beszámoló MTI a megye- és régióváltást hangsúlyozza, bár ebből a szempontból nem lenne logikus a döntés.

A kétségtelenül a Balaton déli, azaz „somogyi” partjához tartozó, Balatonfőkajárról 1961-ben leválasztott ikerfalu (a helyiek külön településként különböztetik meg Balatonvilágost és Balatonaligát) ugyanis a két megyeszékhely közül egyértelműen sokkal közelebb van Veszprémhez, mint Kaposvárhoz, és a közlekedés is jobb arra. (Például közvetlen buszjáratok a településközpontból.)

Ugyanez a helyzet régiós szempontból, akár Veszprém, akár a vonattal is közvetlenül elérhető Székesfehérvár lenne Közép-Dunántúl fővárosa, az minden szempontból közelebb van Balatonvilágoshoz, mint Pécs.

A valódi, indokoltnak is nevezhető cél a kistérségváltás. Ezt írja a távirati iroda:

Három hónapon belül megtartják a helyi népszavazást Balatonvilágoson arról, hogy a település csatlakozzon-e Somogy megyéhez - mondta el a falu polgármestere szerdán. Fekete Barnabás hozzátette: a megyeváltás régióváltást is jelentene a községnek.

Az önkormányzati testület alapvetően közlekedési, egészségügyi ellátási és közoktatás-szervezési okok miatt pártolja Veszprém megye elhagyását. Balatonvilágos ugyanis mára gyakorlatilag összeépült a Somogy megyéhez tartozó Siófokkal.

(Itt azért tegyük hozzá, hogy az a „mára” már évtizedek óta így van. Ha a vasút fölötti, a löszfal tetején lévő részen föl is fedezhető némi ritkulás a házakban Világos és a Siófok szélét jelentő Diós között, a tóparton kizárólag a közlekedési és az utcanévtábla mutatja a határt a teljesen egyforma jellegű üdülők között.)

A lakosság, ha teheti, Siófokon intézi az ügyeit, bevásárlásait, a község mégis olyan kistérséghez tartozik, amelynek központja, a 23 kilométerre fekvő Balatonalmádi, el sem érhető közvetlen tömegközlekedéssel - mondta a polgármester.

A megyeváltás kezdeményezésében meghatározó elem volt a közoktatási rendszer átalakítása is. A jelenlegi kistérségében ugyanis - szemben a siófokival - nem jött létre olyan közoktatási együttműködés, amely megfelelő volna Balatonvilágosnak. A siófoki több célú kistérség már tavaly hozzájárult ahhoz, hogyBalatonvilágos óvodája és iskolája csatlakozzon az intézményeket fenntartó társuláshoz.

Nem mi leszünk az elsők, már tucatnyian elhagyták Veszprém megyét, amely, amióta kitudódott a törekvésünk, nem sokat tett a lakosság megnyeréséért - mondta Fekete Barnabás.

A polgármesternek nincs kétsége, hogy a lakosság a népszavazáson támogatni fogja a falu csatlakozását Somogy megyéhez. Az önkormányzat, betartva az eljárásrendet, előzetesen kikérte az összes változásban érintett állami, rendészeti, közigazgatási szerv, köztük az érintett megyék önkormányzatainak álláspontját.

A Veszprém Megyei Önkormányzaton és a megyei bíróságon kívül mindenki támogatja a település törekvését - tette hozzá.

A településnek a megyeváltáshoz jövő április végéig kell benyújtania a szükséges dokumentumokat a közigazgatási hivatalon keresztül az önkormányzati tárcához. Ezt követően dönt a kérdésről az Országgyűlés, amely nem köteles figyelembe venni a népszavazás eredményét. Ha a parlament támogatja a kezdeményezést, akkor leghamarabb 2010 októberében, a következő önkormányzati választás napján válthat megyét Balatonvilágos.

Veszprém megye a szocializmus virágzása idején volt a legnagyobb. A hagyományosan kialakult vármegyerendszer a Balaton környékén úgy nézett ki, mintha a tó fölött egy gigantikus jobbsodrású forgószél maszatolta volna el a színes festéket. A régi térképeken a legfeltűnőbb, hogy Zala – mai szemmel – befolyt a Balaton „fölé” és elfoglalta gyakorlatilag az egész északi partot. Veszprém megye cserében délen „kárpótolta” magát, a mai Siófok felét is magába foglalta, a Sió volt a határ.

Ezen a térképen a 2. világháborús, visszacsatolásos állapotokat láthatjuk, forrás: w3.szivarvanynet.hu.

Az 1950-es megyerendezés, racionalizálás az északi partot Veszprémnek juttatta, és a délin is (nagyságrenddel kisebb mértékben) keletre tolta a határt, Siófok (és így Somogy) megkapta Szabadifürdőt, Sóstót.

Sok patrióta zalai azonban sohasem nyugodt bele a Veszprémhez csatolásba. Különösen Keszthely és környékén várták a veszprémi uralom végét, így 1979 első napján korrigálták a 29 évvel korábbi döntést, és visszacsatolták a Keszthelyi járást Zalához. A Kádár-korban ez volt a legjelentősebb változás a megyehatárokban.

A Révai Lexikonban a 20. század elején így ábrázolták a térséget és Balatonvilágos helyét. Kenese és Siófok között még nem jelöl települést a tónál. (A lila nyilat én rajzoltam oda az akkor az Enyingi járáshoz tartozó területhez.)

Veszprém megyének a rendszerváltás után is szembe kellett néznie a dezertőrökkel. Pápa és főleg Zirc környékéről több mint tucatnyi község is Győr-Moson-Sopronhoz (így Nyugat-Dunántúl régióhoz) népszavazta magát. Erre több ütemben került sor 2001-ig. (Máshogy nem is lehetett volna, hiszen a dezertőr települések egy része eredetileg nem is volt határos Győr megyével.)

Megint csak azt mondhatjuk, hogy Győr előrenyomulása a Magas Bakony bércei felé a legjelentősebb megyei átrendeződés korszakunkban. Bár ez nem egy pontos definíció, de mondható, hogy az egészen Fenyőfőig nyúló változás az egyetlen, amely már egy tenyérnyi méretű megyés Magyarország térképen is látszik, noha ma még sok helyen e déli nyúlvány nélkül ábrázolják Győr-Moson-Sopront.

Néhány kép az egykori aligai pártüdülőből és Balatonvilágosról: