A közlekedési cég gazdái megijedtek az eredménytelenül szörfölő újságtól.
A Kötött pálya információi szerint elhalasztotta csütörtöki brüsszeli útját az a BKV-delegáció, amely a 32 eladó használt csuklós buszt nézte volna meg. A döntés oka bizonyára a Népszabadságban aznap megjelent, és az Indexen is szemlézett cikk lehetett, amelyből a közvélemény értesülhetett az újabb vásárlási tervről.
Saját bevallása szerint Demszky Gábor főpolgármester is a napilapból tudta meg, mi készül, és egy délutáni sajtótájékoztatón – az MTI tudósítása szerint – legalábbis nem túlzottan támogatóan nyilatkozott a tervről, azt hangsúlyozva, hogy „a közbeszerzési törvény minden előírását be kell tartani”.
A Népszabadság többek között azt a kérdést feszegette, hogy fennállnak-e ebben az esetben a közbeszerzés speciális, az alkalmi vételre vonatkozó feltételei. A főszabályként valóban a többszereplős nyílt versenyt preferáló (de azért igazából az új, nem a használt termékek megvásárlására való) közbeszerzési törvény ugyanis (más kivételek mellett) ezt a kategóriát is ismeri.
Az ilyen beszerzésnek lényegében két feltétele van. Az egyik, hogy valóban olcsó legyen az eladni kínált termék, a másik, hogy az ajánlat csak rövid ideig álljon fönn.
A Népszabadság azt írja, hogy az utóbbi feltétel igazolásához a BKV a gyártó Van Hool honlapján szereplő hirdetményt hozza föl, ahol az szerepel, hogy az ajánlat csak egy hónapig él, de a „hirdetménynek lapunk a belga cég hivatalos honlapján nyomát sem találta.”
A Népszabadság kedden nem találta, de szerdán este, ennek a posztnak az írásakor már biztosan ott volt. (Update: A Népszabadság netes kiadása, a nol.hu közben újabb írást közölt, amelyben azt állítja, keddről szerdára megváltozott az oldal, akkor került föl az ajánlat. Azt is fölvetik, az ajánlat esetleg nem a honlapról származik, hanem emailen jött. A törvény szempontjából persze csak az ajánlat léte és rövid időre szóló volta számít.)
Nagyon igaznak tűnik a másik feltétel is. Ezek az AG300-as buszok 70 ezer euróba kerülnek, azaz sokkal olcsóbbak a BKV legutóbbi, botrányos használtbusz-vásárlási kísérleténél. Mint emlékezetes, akkor darabonként 48 millió forintért akart a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes beterjesztése nyomán a főváros által hirtelen megszavazott pénzből hasonló méretű és korú csuklósokat venni a cég.
Ez a mostani árnál (kb. 20 millió forint) még a jócskán gyengült forintban is két és félszer (euróban vagy háromszor) nagyobb összeg lett volna. Ráadásul a Van Hool (a Volvóhoz képest) kisszériás, minőségi teherautó- és buszgyár termékei kifejezetten keveset futottak a brüsszeli közlekedési vállalatnál (lényegében egyetlen vonalon használták őket), vagyis jobb műszaki állapotúak, mint a hasonló korú Volvók voltak.
Hiába próbálta tehát annak idején Regőczi Miklós kommunikációs vezérhelyettes azt bizonyítani, hogy a használt Volvók nem drágák, a mostani ajánlat fényében vagy a Van Hoolok feltűnően olcsók, vagy a BKV akkori gazdái akartak erősen mutyiszagtól bűzlő üzletet összehozni.
A buli akkor elmaradt, elsősorban azért, mert a Heti Válasz még az is kiderítette, hogy Antal Attila akkori vezérigazgató fia a Volvók eladójaként fellépő Alfa Busznál dolgozott.
A mostani vételi szándék azonban tisztának látszik. Hasonlóan látja ezt a Vitézy Dávid, a BKV ügyeit gyakran élesen kritizáló VEKE szóvivője is. A BKV felügyelőbizottságában is tag Vitézy sajnálná, ha nem sikerülne megvenni a 32 buszt. Márpedig az ajánlatra bárki lecsaphat, amíg a BKV késlekedik.
Az utolsó 100 komment: