Március közepétől 25 főútszakaszon haladhatunk szabályosan is gyorsabban, mint az általános 90 kilométer per óra, jelentette be Kisbéren Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára. 31 kilométeren 100 km/órára, 91 kilométeren pedig 110 km/órára nő a sebességhatár, a részletek itt láthatók:

Első blikkre is látszik, hogy a szakaszok zöme nemrég felújított, többsávúsított út, vagy olyan főút, amely eleve korszerű vonalvezetéssel, településeket elkerülve, a gyorsúthálózat kiegészítéseként, vagy éppen leendő gyorsútnak épült.

A magam részéről üdvözlöm a döntést, nemcsak azért, mert tényleg irreális követelmény egy négysávos, széles, egyenes úton ideális időjárási körülmények között 90-nel (vagy régebben 80-nal) végigszenvedni, hanem mert bátorságról ad tanúbizonyságot. Mindig egyszerűbb (mi meg pláne ilyen időket élünk most) döntés a hivatalnokoknak a demagóg óvatosság irányába menni, azaz egyre lejjebb venni a sebességhatárt, ezzel csökkentve látszólag a balesetek valószínűségét.

Hogy mennyire kézenfekvő ez a gondolkodás (nem csak bürokratáknak), azt az is bizonyítja, hogy miközben írom ezt a posztot, a Klubrádió reggeli műsorában éppen Mátyási György kommentálja a hírt élőben, a városból. A csatorna autós szakértője a maga megszokott fölényes és felszínes módján pont azt magyarázza, hogy az illetékesek biztos nem olvasták azokat a tanulmányokat, amelyek szerint a nagyobb sebesség súlyosabb balesetek jelent.

Szerintem olvasták, csak képesek árnyaltan gondolkozni Ezt írja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közleménye: Az elmúlt időszakban szakemberek elemezték az útszakaszok különböző műszaki paramétereit, pl. a vízszintes és magassági vonalvezetést, a megfelelő előzési látótávolságot, az ívviszonyok kialakítását, és a hosszabb, előzésre alkalmas egybefüggő útszakasz meglétét.

Ettől még igaz természetesen, hogy a sebesség növekedése növeli a balesetek esélyét és súlyosságát, de egy megfelelő útszakaszon ez a kockázat még mindig lehet elhanyagolható. (Ha nem így van, akkor miért nem 10-zel lehet menni a sztrádákon?) És van itt még egy hatás. Ha az autósok irreálisnak érzik a korlátozást, kevésbé tartják be, sőt az általános bizalmuk is csökken a táblákban, szabályokban. Ezt is kimutatta már számos tanulmány.

És a minisztérium is pont erről, betartható és betartandó sebességhatárokról beszél:

A GKM 2008-ban az országos főúthálózat egészén (külterületi és belterületi szakaszokon egyaránt) átfogó forgalmi felülvizsgálatot tervez elvégeztetni, amely elsősorban a sebességszabályozásra terjedne ki.

A betartható és betartandó sebességhatárok intézkedéssorozat részeként a tárca felülvizsgálja az útépítések idején alkalmazott ideiglenes forgalomszabályozási előírásokat azzal a céllal, hogy a 2008. évben a közlekedési operatív program keretein belül megkezdődő – jellemzően több 10 kilométer hosszúságban zajló – főút-rekonstrukciós projektek esetében csak a tényleges veszélyeztetettségnek megfelelő sebességkorlátozások lépjenek érvénybe.

A jelzett intézkedésekkel párhuzamosan a GKM – együttműködve a társszervezetekkel és az önkormányzatokkal – mindent el fog követni a sebesség-ellenőrzés hatékony kiterjesztése érdekében.

A sebességhatár-emelés egyébként nem teljesen újdonság. Két (korábbi autóút-) szakasz már most is százzal illetve 110-zel járható a 8-as illetve a 3-as főúton.