Nekem egyelőre a címben jelzett állítást sikerült megértenem a szakminisztérium közleményéből, amelyet az imént kaptam meg a GKM-nél tartott önkormányzati egyeztetés után.

A szöveg 38 vonalat említ, az Index Fórumának vasutastopikjában folyó találgatás szerint ez összesen jelentheti a márciustól "szünetelő személyforgalmú" 14, és a most megszüntetni tervezett 21 vonalat. Ez összesen 35, a maradék három talán a MÁV kezén lévő keskenynyomközű vonalakat (Kecskemét, Nyíregyháza, Balatonfenyves) jelentheti.

A 38 vonalra tehát a GKM nem akar személyszállítást rendelni, a vonatok akkor maradhatnak, ha az önkormányzatok átveszik őket. Ismerve az önkormányzatok anyagi helyzetét, felkészültségét, aligha kerülhet sor ilyesmire sok vonal esetében a rendelkezésre álló pár hétben.

Az öt vonal esetleges fővonallá minősítéséről szóló rész alighanem azokra a szakaszokra vonatkozik, amelyek a Népszabadság szerint a decemberi 21-es halállistából megmenekülnének. Ezek szerint a szaktárca úgy képzeli, hogy a MÁV kezében csak fővonalak maradhatnak. Érdekes lesz mindenesetre a 126-os Kisszénás-Kondoros közötti, 6 kilométeres szakaszt fővonalnak nevezni, ahol naponta három pár vonat jár, átlagosan kevesebb mint egy utassal.

A szöveg szerint a végső döntést November 7-e után hozza meg a miniszter. Ez azt jelenti, hogy finoman szólva nem lesz sok idő a december 9-én életbe lépő új menetrend elkészítésére, kinyomtatására.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

38 vasúti vonalszakasz kerülhet térségi kezelésbe

Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős szakállamtitkára fórumot tartott a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás-kínálat kialakításáról az önkormányzati szövetségek, valamint az érintett társadalmi és érdekvédelmi szervezetek részvételével 2007. október 25-én. A fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minisztérium a kisforgalmú vasúti viszonylatok szakmai vizsgálatának eredménye alapján 38 vasútvonal esetében nem tartja indokoltnak, hogy azokat az országos hálózat keretében működtesse tovább. Ezek a vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve tovább működhetnek. 5 mellékvonal az összes szempont figyelembevételével fővonallá minősíthető.

A szakállamtitkár elmondta, hogy míg a négyzetkilométerre és lakosságszámra eső összes vasútvonalhossz tekintetében Magyarország az elsők között van a vizsgált európai országok közül, addig a vonalak kihasználtságában, a kilométerre eső utasforgalom tekintetében lemarad. Az elmúlt egy évben vizsgált 64 vonalszakasz átlagos utasszáma egy járaton 23 fő, egy kilométeren 12 fő. A közösségi közlekedés jelenlegi módon történő fenntartása ezért felülvizsgálatra szorul.

A szakállamtitkár hangsúlyozta: nem a vasút és az autóbusz között van verseny, hiszen az egyéni közlekedés részaránya meghaladja a 60%-ot. Vonzóbbá kell tehát tenni a közösségi közlekedést, ennek azonban az lehet az útja, ha csak azokat a vonalakat tartja az állam országos hálózatban, amelyek esetében ez valóban indokolt.

A térségi vasútvonallá átminősítést kizárólag az érintett önkormányzatok kezdeményezhetik, Európában egyébként ez a jellemző üzemeltetési modell. A minisztérium nem zárja ki, hogy közszolgáltatási szerződést kössön a térségi és elővárosi vasútvonalak üzemeltetőjével. A turisztikai célú üzemeltetés ettől különválasztandó, az ilyen esetekben fejlesztéspolitikai eszközök (pl. turisztikai programok) támogathatják a további működést.

A vizsgálat adatait, legfontosabb tanulságait a minisztérium honlapján (www.gkm.gov.hu) közzéteszi, a dokumentum 2007. november 7-ig az oldal Civil Fórumán véleményezhető. A gazdasági és közlekedési miniszter az adatok birtokában, a szakmai javaslat ismeretében és a társadalmi egyeztetésen felmerült vélemények figyelembevételével hoz majd döntést a menetrend véglegesítéséről.