Oly nehezen, de még tavalyi áron beszerzett száznapos bérletem rég lejárt, így elhatároztam, ma reggel veszek egy kutyaközönséges havibérletet. Bár siettem volna munkahelyemre, úgy véltem, kiszolgálásom ezzel a lehető legegyszerűbb termékkel csak nem jelenthet gondot a BKV-nak. Fülembe csengtek Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes oly sokszor elismételt szavai, hogy a tetszőleges napon megváltható bérletek kizárólagossá tétele majd megszünteti a sorokat a pénztárak előtt.

Ő csak tudja, hiszen nemcsak főkommunikátorként beszélt erről, a menetjegyek, bérletek értékesítésének is ő a főnöke. Ráadásul, noha háromnapos ünnep után, de már jócskán a hónap közepén járunk.

A forgalmas Ferenc körút/Üllői út aluljáróban mégis hatalmas, mint utóbb kiderült, negyedórás sor fogadott.

Az egyetlen működő pénztárban sokan számlát is kértek, akik nem, azok – az ostoba pénzügyi előírások miatt – újabban nyugtát kapnak, ennek megírása is hosszabbítja a technológiai időt. Azt viszont örömmel tapasztaltam, hogy egy igazi, 21. századi fejlesztés azért történt, egy különleges, dupla dátumstemplivel bélyegzik az érvényesség kezdeti és lejárati dátumát.

A pénztárral szemben egy szerződéses partner is árul utazási okmányokat. Nála azonban ez a tábla fogadott:

Már önmagában se értem, hogy mi a ráció abban, hogy még egy pénztárablak kinyitása helyett ugyanott egy bódét állítanak föl, ahol egy teljesen más jogi, disztribúciós és logisztikai rendben dolgozó személy árulja kb. ugyanazokat a termékeket.

Illetve értem, így ugyanis előfordulhat, hogy az egyik ablaknál kapható termék onnan pár méterre már nem kapható, hiszen oda valaki teljesen más szállítja.

De egyáltalán, mi az, hogy elfogy a bérlet? Itt nem olyan termékről van szó, mint a zacskós kakaó, amely elromolhat, hűteni kell. A termék nem a bérlet, könyörgöm, hanem az utazás a BKV járművein. A jegy, bérlet csupán egy papírdarab, amely igazolja, hogy megfizettem az utazást. Ha megfizetem, a cég oldja meg, hogy megkaphassam az erről szóló fecnit.

A bérlet nem romlik el, igen apró, könnyen, tömbben tárolható, eléggé kiszámítható a forgalma, így sehogyan se tudom belátni, miért nem lehet eleget rendelni belőlük. Csak egy magyarázat van a rendszeresen előforduló anomáliákra: valaki(k) rosszul, trehányul, lustán végzik munkájukat, vagy egyszerűen alkalmatlanok arra.

A sor végigállása után siettem dolgozni, Újpest központnál azért megnéztem a sort. Két-háromszor akkora volt, mint a Corvin köznél: