Kötött pálya

Hagyó Miklós, Budapest BKV-ért is felelős szocialista főpolgármester-helyettese interjút adott az Indexnek a közlekedési vállalat nyilvánosságra került járatritkítási tervezetéről, amely évi 6 milliárd forintos megtakarítást céloz. Az itt olvasható interjúban Hagyó kifejti, az új paraméterkönyv célja egy jobb hálózat, nem a megtakarítás.

Az első kérdés azzal szembesíti a főpolgármester-helyettest, hogy a szobájának falán található Budapest-térképen miért van bejelölve a BKV Óbuda buszgarázsa. Egyes pletykák szerint ugyanis az egész járatritkítási história végső célja, hogy értékesíteni lehessen ezt a telephelyet. Hagyó így felel:

 

Micsoda? Ezt a verziót most hallom életemben először.

 

Úgy tudjuk, Felsmann Balázsnak abból lett elege, hogy a szoci képviselők szétbombázták a tárca javaslatait.

A teljes cikk az Index Gazdaság rovatában olvasható.

Ahogy az Index három héttel ezelőtt megjósolta, távozik Antal Attila. A BKV - posztját egészségi okokból most sem betöltő - vezérigazgatója szokatlan közleményben kérte felmentését. Bár erre hivatkozik, valójában nem (csupán) a családja, hanem a főpolgármester kérésének is eleget tett. A közlekedési cég új vezérigazgatójának kiválasztásába ezúttal az SZDSZ is bele kíván szólni, minden bizonnyal lesz nyilvános pályázat is.

A teljes cikk (Demszky segített lemondani a BKV-vezérnek) az Index Budapest rovatában olvasható.

Itt pedig következzen a BKV által kiadott, de Antal Attila által személyesen írt levél:

Március közepétől 25 főútszakaszon haladhatunk szabályosan is gyorsabban, mint az általános 90 kilométer per óra, jelentette be Kisbéren Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára. 31 kilométeren 100 km/órára, 91 kilométeren pedig 110 km/órára nő a sebességhatár, a részletek itt láthatók:

A végéhez közeledik a szaktárca adatgyűjtő és -egyeztető folyamata a kis forgalmú mellékvonalakról. Március végére mind a 38 ide sorolt szárnyvonalról összeáll egy információs memorandum, amelynek alapján meg lehet pályáztatni a vonalak üzemeltetését olyan vállalkozóknak, akik látnak fantáziát a térségi vasúti működési módban. Amelyik vasútvonalra nem lesz megfelelő jelentkező, azon – a minisztérium szándékai szerint – megszűnik a személyszállítás. Vagyis ugyanaz a sors vár rájuk, mint arra a 14 vasúti szakaszra, ahol 2007. március 3.-án mentek utoljára vonatok.

És itt álljunk meg egy pillanatra, mert majdnem elfelejtkeztem erről az évfordulóról. Ma egy éve az említett 14 mellékvonalon hivatalosan "szünetel a személyszállítás". Bár korábban mindenhol jártam, az egy évvel és egy nappal ezelőtti utolsó üzemnapon csak néhány helyszínre tudtam elmenni. A három kiskunági szakaszt választottam, a 151-es (Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj), a 152-es (Kecskemét–Fülöpszállás) és a 153-as (Kiskőrös–Kalocsa) vasútvonalat. Így most a búcsú – az idő előrehaladtával egyre könnyesebb – képeiből készült válogatással emlékezünk.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, Felsmann Balázs régiónként találkozik a polgármesterekkel, civil szervezetek képviselőivel, hogy ismertesse a térségi vasutak megalakításának és működtetésének lehetőségeit. A mai, kisbéri tanácskozást (A Közép- és a Nyugat-Dunántúl volt itt terítéken) én is meghallgattam.

Mint emlékezetes, a GKM tavaly ősszel sokkolta a nyilvánosságot a 38-as listával. Akkor (nyilván mindkét fél hibájából) az a félreértés alakult ki szinte minden érintettben, hogy az önkormányzatoknak kellene üzemeltetni e szárnyvonalakat.

A szombaton, a meteorológiai tavasz első napján Európán átsöprő Emma nevű vihar nemcsak a magyar, hanem például a német vasúton is okozott fennakadásokat. Az AFP képein egy ICE-szerelvény látható, amelyre a szélvihar (120 km/h-s lökéseket mértek) miatt rádőlt egy fa a Köln melletti Brühl közelében.

A mai, 0 órától élő sztrájk előtt, tegnap egy kellemes, vasárnapi vonatozást csaptunk Hamsterrel. Nemcsak azért volt szerencsénk, mert éppen nem volt sztrájk, de az idő is gyönyörű volt, sütött a nap. Sokat fotóztunk is, a képekből itt egy válogatás, a dolgozó vasutasokat ábrázoló, népszerű sorozatom harmadik részeként.

Ahogy már megjelent a Kötött pályán, ma kora délután próbamenet keretében két MÁV startos csatolt dízel motorvonat haladt Óbuda vasútállomástól Margit híd állomásig, azaz a Szentendrei HÉV vonalán. A (már nem is első) tesztet azért tartották, mert a tervek szerint az Újpesti vasúti híd felújítása alatt erre járnának a 2-es vasútvonal járművei.

Úgy gondoltam, Óbudára megyek az összekötővágányhoz, vagyis a próbamenetek szinte legelejéhez. Mégiscsak ez a legkülönösebb helyszín. (Később kiderült, a hely jónak bizonyult, mert - a részben az én hibámból keletkezett - sok holtidő közben legalább a "normál" HÉV- és vasútvonalra is ráláttam.) A Desiro pontosan, délben indult, sajnos le is késtem. Így őt visszaútban fotózhattam, és a jelzett tervnél jóval később induló Uzsgyit odafelé.

És még valami. A piros motorvonatok rendkívül lassan közlekedtek. Ez a fotózáshoz jó volt, de a mindennapi forgalomban nem lesz előny.

Itt vannak a képek:

Kezdjük azzal, a későbbi csalódások elkerülése végett, hogy sokak számára bizonyára borsosnak tűnik még a kedvezményes ár is: aki az Utazás 2008 kiállítás ideje alatt (február 28. - március 2.) veszi meg a Start Klub elnevezésű kártyát, 19900 forintért egy évig (2008. április 1.-2009. március 31-ig) korlátlanul vásárolhat félárú vonatjegyet a MÁV Start és a GYSEV magyarországi járataira. 26 év alattiak számára ugyanez 14900 forint.

A címben föltett kérdésre nem tudom a választ, gondolom érték bizonyos vádak a MÁV-csoportot. Mindenesetre itt a MÁV Start teljes közleménye a holnapi HÉV-es próbamenetről:

Holnap 12.00-től Óbuda vasútállomástól egy Desiro és egy Uzsgyi fog átmenni a Szentendrei HÉV pályájára, és a Margit hídig közlekedik. A különleges menet célja, hogy kipróbálják, a MÁV 2-es vonalán közlekedő vonatok az Újpesti vasúti híd felújítása alatt tudnak-e a HÉV vonalán közlekedni. Részletek itt.

A közlekedésbarátok nagy érdeklődéssel várták a BKV járatritkításáról szóló terveket. A kiindulás pont ugye az volt, hogy valaki, valamikor, valahol és legfőképp valamiért kitalálta, hogy a BKV napi működését nullszaldóssá kell tenni már 2008-ban. Komoly leegyszerűsítésekkel: a 2006/2007 fordulóján hivatalba lépett új BKV-menedzsment azt kommunikálta, hogy létszámleépítéssel, racionalizálással, központosítással, belső átszervezésekkel (évi) 9 milliárd forintot már megtakarított, a nullszaldóhoz még 6 milliárdos spór kell, ehhez viszont már a szolgáltatás színvonalát kell csökkenteni, vagyis kevesebb járművet, rövidebb járatokat kell üzemeltetni.

Eredetileg karácsonyra akartam megírni ezt a posztot, valami olyan címmel, hogy miért utálom a magyarokat, de aztán rájöttem, hogy ez azért túlzás, legyen hát inkább Valentin-nap.

Mert az biztos, hogy a legtahóbb népek közé tartozunk, már amennyire ennek van értelme. (Hogy ugye nem az egyénekről van szó, hanem az átlagról, a Gauss-görbe közepéről, az általános - most az általános utcai - viselkedésről. Csak hogy a nagyon píszik meg a nagyon gyépék ne kezdjenek jajongani.)

Teljesen össze vagyok zavarodva. Ugyanis a MÁV kommunikációjával is megosztottam azon észrevételeimet, amelyeket a Kötött pálya olvasóival. Hogy tudniillik szerintem Csontos Endre azon megállapítása, hogy január 2-án „szakmailag korrekt döntést” hoztak ellentmond a MÁV hivatalos álláspontjának. Aszerint ugyanis a hófrászról folyó vizsgálatok hibákat tártak föl, ennek következtében két fő munkaviszonya meg is szűnt. A MÁV kommunikáció egy korábbi kérdésemre egészen pontosan ezt válaszolta:

A vizsgálat azonban tovább haladt, és a tények feltárása alapján rámutatott mulasztásokra is. Ezt tükrözi a január 16-án kiadott sajtóközlemény.

Most viszont ugyanők azt válaszolták nekem példás gyorsasággal, hogy

Csontos Endre megállapítása „nem ütközik más hivatalos véleménnyel, nem ellentmondásos”.

Úgyhogy nem értem, hogy akkor most mi van. Vagy volt.

Talán már sokan szívesen elfelejtenék a január 2-i eseményeket, amikor sorozatos szakmai hibák nyomán teljesen összeomlott a vasúti közlekedés a főváros környékén. Én azonban még nem üríteném agyunkból a hófrászt, már csak azért sem, mert még nem értesültünk a MÁV-os vizsgálat végeredményéről, hiszen a két kirúgott vasutason kívül - a közlemény szerint - még kilenc ellen indult fegyelmi, ám nem tudni, ezek milyen eredménnyel zárultak.

Most azonban azért hoztam szóba az év első munkanapját, mert egy érdekes írást olvastam a Forgalom, a MÁV-os forgalmi dolgozók lapja legújabb számában. Egy levélfélét Csontos Endre forgalmi igazgatótól, aki mintegy főnökként szól beosztottaihoz az eltelt negyedév alkalmából. A többi között a következőket írja:

 

Jenő, akiről már hallottunk, azóta boldog apa, ezúttal a csarnokba igyekezett, úgyhogy jöjjön most a jó pont után egy rossz a BKV-nak.

Több utastársammal már egy ideje várakoztunk a Deák téren a villamospótló megállójában. 149-es buszra vártunk és nagy örömmel vettem észre, hogy hétközben 249-es jelzésű buszok is mennek a Fővám tér felé, pontosabban az utóbbi csak addig, és így 5 percenként lehetne buszra szállni.

Tegnap, este 10 elmúlt, Újpest (nem Pest, tanya)központ metróvégállomás. Holtfáradtan egy átdolgozott hét után, mikor jön már a szerelvény, most ment el. Végre megjön. A Lehel térig jutok vele, ott az ajtók záródnak, várunk, nyílnak, záródnak, várunk. Párszor ez a ciklus, szóval feltehetően a közösségiközlekedési-járművek leggyakoribb hibája: elromlott az ajtónyitó automatika.

A vasutassztrájk sokaknak jelent igen komoly kellemetlenséget. Az alábbi olvasói levél azonban kiemelkedik három dolog miatt. Írója rendkívül visszafogottan panaszkodik, és egy szóval sem vitatja a sztrájk jogosságát, csupán a megszervezés módját kifogásolja, azt, hogy az utasokkal gyakorlatilag nem törődnek. Másrészt legalábbis rekordközeli, hogy egy vonat 14 órát áll. Harmadrészt nyáron én is szeretnék ezzel a vonattal, a Tisza expresszel utazni Szibéria felé, így talán még inkább együtt tudok érezni kedves olvasónkkal. Videója után következzen a levele.

Bibibí, nektek meg nincs. Látjátok ugye. Az OTP-nél csináltattam, de több más kereskedelmi banknál is van lehetőség saját képpel bankkártyát csináltatni. Sőt, mondott bank (többek között) pont vonatos képpel reklámozza ezt a szolgáltatást, ezek szerint mégis lehet üzlet a vasútbarátokban?

A gazdaságpolitika hitelét vesztette, ezért nem lesz több éves adóprogram. Kákosy több uniós pénzt adna a vasútnak, de már nem tud változtatni. Aba Botond szerinte nem alkalmas operatív feladatra.

A teljes interjú az Index gazdaság rovatában olvasható.

A Nyunyuka nevű közismert vasútbarát vonatozott tegnap. a Dunántúlon, a 37. számú, Somogyszob-Balatonszentgyörgy mellékvonalon járt, ahol azt tapasztalta, hogy az elkorhadt talpfákat betonaljakra cseréli a pályafenntartás.

Nagyszabású interjút adott a Magyar Narancsnak Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke. A beszélgetés tartalmi ismertetésének nem volna itt értelme. A korábban liberális köz(gazdasági) gondolkodóként ismert "főfelügyelő" számos sokkoló adatot, tényt sorol föl arról, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek a MÁV, hogy mekkora a káosz a cégnél, mik a lassan cégcsoporttá bomló konglomerátum működésének anomáliái. Beszél privatizációról, mellékvonalakról és érdekes analógiaként előveszi a rendszerváltás utáni bankkonszolidációt.

Február 1-jétől Kozák Tamás, a MÁV Cargo eddigi vezetője lesz a MÁV Start vezérigazgatója. Kozák tagja volt annak az igazgatóságnak, amelyet Kákosy miniszter felmentett a január 2-i vasúti káosz miatt.

Olyan információk jutottak el hozzám, hogy csütörtökön valahol az 1-es vonalon egy Talent motorvonat megrázott egy jegyvizsgálót, akit emiatt orvosi segítségben is részesítettek. Sőt, állítólag nem ez volt az első eset, hogy az emlékezetes motorvonattenderen alulmaradt, de aztán egy kiskapun a magyar sínekre mégis betört Bombardier-járműtől áramütést szenvedett valaki.

A MÁV személyszállítási leányvállalatánál, a MÁV Startnál a Kötött pálya kérdésére cáfolták a korábbi eseteket, a január 17-i eseményt azonban megerősítették:

„Egy jegyvizsgáló kolléga jelezte, hogy úgy érezte, a vonat megrázta őt munka közben. A vonatot kivették a forgalomból, és a mai napon teljes átvizsgáláson esett át. A vizsgálati eredmények mindent rendben találtak, nem találtak hibát. (Valószínűsíthető, hogy a jegyvizsgáló öltözete, valamilyen műanyag tartalmú viselet okozta az „áramütés” érzetét.) A vizsgálati eredményeket elküldtük a Bombardier-hez is, várjuk, hogy ők is kielemezzék az adatokat. A vonat azután fog visszakerülni a forgalomba, hogy a Bombardier is megküldi a szakvéleményt.” - így a tegnap megkapott startos válasz.