A végéhez közeledik a szaktárca adatgyűjtő és -egyeztető folyamata a kis forgalmú mellékvonalakról. Március végére mind a 38 ide sorolt szárnyvonalról összeáll egy információs memorandum, amelynek alapján meg lehet pályáztatni a vonalak üzemeltetését olyan vállalkozóknak, akik látnak fantáziát a térségi vasúti működési módban. Amelyik vasútvonalra nem lesz megfelelő jelentkező, azon – a minisztérium szándékai szerint – megszűnik a személyszállítás. Vagyis ugyanaz a sors vár rájuk, mint arra a 14 vasúti szakaszra, ahol 2007. március 3.-án mentek utoljára vonatok.
És itt álljunk meg egy pillanatra, mert majdnem elfelejtkeztem erről az évfordulóról. Ma egy éve az említett 14 mellékvonalon hivatalosan "szünetel a személyszállítás". Bár korábban mindenhol jártam, az egy évvel és egy nappal ezelőtti utolsó üzemnapon csak néhány helyszínre tudtam elmenni. A három kiskunági szakaszt választottam, a 151-es (Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj), a 152-es (Kecskemét–Fülöpszállás) és a 153-as (Kiskőrös–Kalocsa) vasútvonalat. Így most a búcsú – az idő előrehaladtával egyre könnyesebb – képeiből készült válogatással emlékezünk.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, Felsmann Balázs régiónként találkozik a polgármesterekkel, civil szervezetek képviselőivel, hogy ismertesse a térségi vasutak megalakításának és működtetésének lehetőségeit. A mai, kisbéri tanácskozást (A Közép- és a Nyugat-Dunántúl volt itt terítéken) én is meghallgattam.
Mint emlékezetes, a GKM tavaly ősszel sokkolta a nyilvánosságot a 38-as listával. Akkor (nyilván mindkét fél hibájából) az a félreértés alakult ki szinte minden érintettben, hogy az önkormányzatoknak kellene üzemeltetni e szárnyvonalakat.